Werner Hoyer német külügyi államminiszter kedden jelentette ki: a német kormány ellenzi, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon, ezeket inkább az Európai Bizottságnak kellene megtennie. Hoyer ezt a magyar médiatörvénnyel indokolta, amely szerinte a médiát szigorú állami ellenőrzésnek veti alá. A közlemény szerint a kormány várja annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet az Európai Bizottság a médiatörvényről a megküldött angol nyelvű szöveg ismeretében lefolytat, ugyanakkor elkötelezett uniós elnökségi programjának végrehajtása mellett.

Két nap alatt 1665 kérelem
Az egyszerűsített honosítási eljárás első két munkanapján 1665 kérelem érkezett ― közölte a nemzetpolitikai államtitkárság. Kérelmet fogadtak be Abu Dhabiból is, probléma sehol nem adódott az eljárással kapcsolatban. Külföldről a legtöbb kérelem Szabadkáról, Csíkszeredáról és Kolozsvárról érkezett be. Ezenkívül még több nyugat-európai nagyvárosban, továbbá az Egyesült Államokban és Kanadában nyújtottak be nagy számban honosítási igényt. A tájékoztató szerint két nap alatt csaknem annyi kérelmet adtak be, mint a tavalyi év első hat hónapjában.

Le Monde-bírálat
A Le Monde francia lap tegnapi számában szerkesztőségi cikket szentelt a magyar kormány politikájának, valamint a decemberben elfogadott médiatörvénynek, kérdőre vonva az EU-tagállamok többségének vezetőit, amiért nincs merszük bírálni a budapesti lépéseket. ,,Az Európai Unió január elsején ― majdhogynem lopva ― egy olyan kormány, Magyarország kormánya kezébe adta soros elnökségének gyeplőjét, amely nyíltan megsérti az európai szerződéseket, s amely fittyet hány az EU azon értékeire, amelyeket az európai alapjogi charta is rögzít" ― írta a Le Monde. ,,Németország, Luxemburg és a megkésve tiltakozó Franciaország kivételével a legtöbb EU-tagország vezetői bátortalanok. Nincs merszük bírálni azt a magyar kormányt, amely megnyirbálta a többi hatalmi ág ― köztük az alkotmánybíróság ― jogkörét, és egy letűnt kor nacionalizmusát hirdeti... Rosszul teszik. Európa nem lehet csupán egy nagy piac. Az nem lehet, hogy egyik tagja, miután megszerezte a tagságot, levesse magáról annak lényegi vonását: a politikai értékek közösségét. Ez alapvető (kérdés), amely megér egy kellő formában Budapesthez intézett figyelmeztetést" ― zárja szerkesztőségi cikkét a tekintélyes francia újság.

Szankciók Fehéroroszország ellen
Az EU-országok Fehéroroszországban akkreditált nagykövetei jegyzékben kérték a helyi hatóságoktól, hogy tegyék lehetővé számukra a találkozást a december 19-i elnökválasztás nyomán letartóztatott elnökjelöltekkel ― jelentette be Kontra Ferenc, az EU soros elnöki tisztét betöltő Magyarország minszki nagykövete. Kontra Ferenc úgy fogalmazott, hogy a december 19-én történtek ― az EBESZ normáinak nem megfelelő választás, a tüntetés feloszlatása ― váratlanul érte az EU-országokat. Az EU a 2006-os elnökválasztás után hozott gazdasági büntetőintézkedéseket Fehéroroszország ellen, és tiltotta meg tisztségviselőknek, köztük Aljakszandr Lukasenka elnöknek, hogy belépjenek a területére. A Lukasenkára és még 35 személyre vonatkozó utazási tilalmat a múlt év októberében egy évvel meghosszabbították. Az újabb szankciókról várhatóan az EU külügyminiszterei döntenek, akik január 31-én tartják soros ülésüket.

Víz alatt Ausztrália
Két nap leforgása alatt majdnem a duplájára nőtt az árvíz által körülzárt városok száma az északkelet-ausztráliai Queens­land szövetségi államban, és a lakosok felkészülnek arra, hogy a várható újabb heves esők miatt tovább fog emelkedni a folyók vízszintje. Anna Bligh queenslandi kormányfő közölte tegnap, hogy az árvíz sújtotta városok száma negyvenre emelkedett. Hétfőn még huszonkét elöntött városról számoltak be a hatóságok. A víz Franciaország és Németország együttes területének megfelelő térséget öntött el a szövetségi államban, s az árvizek már több mint 200 000 embert sújtanak.