Év elején a falugazdákFolytatják a földek újramérését — Beszélgetés Balogh Tiborral, Kézdiszentlélek polgármesterével

2011. január 10., hétfő, Közélet

Habár a múlt esztendő a megszorítások éve volt, a Perkő alatti nagyközségben nem állt meg az élet, folytatódtak a megkezdett beruházási munkálatok, új köntöst kapott a Petőfi Sándor Művelődési Ház, megkezdték a földek újramérését, és az oktatási intézmények korszerűsítését, csinosítását is szem előtt tartották. Először is arra kértük a községvezetőt, hogy összegezze az elmúlt év eredményeit, sikereit és kudarcait.

— A múlt év nehézségekkel, komoly anyagi gondokkal telt, de az élet nálunk sem állhatott meg, a szűkösre szabott költségvetésből igyekeztünk hatékonyan gazdálkodni. Terveink egy része anyagi okokból nem valósulhatott meg, amit viszont elvégeztünk, azzal remélhetőleg minden falusfelem elégedett. Az útjavítás terén nem haladtunk, a tavalyi évhez viszonyítva alig tudtunk 280 méternyi aszfaltszőnyeget húzni a községháza melletti utcára. A kővári és a kiskászoni utak javítását pénzhiány miatt nem tudtuk folytatni. Viszont a mezei utak és a mellékutcák kavicsozásával jól haladtunk. A kézdiszentléleki óvodához székely kaput állítottunk, kerítést rakattunk, és parkolóhelyeket alakítottunk ki.
Balogh Tibor: Júliusban az árvízzel küszködtünk. Miközben csatlakoztunk az RMDSZ kezdeményezte segélyakcióhoz, és gyűjtést szerveztünk a magyarországi árvízkárosultaknak, nálunk is nagy volt a baj. A Kászon patakának szintje rohamosan emelkedett, és sem a homokzsákok, sem az improvizált gát nem tudta megakadályozni a Poron­don az árvizet. A lakosság példaértékű segítségnyújtását ezúttal is köszönöm. Teljes egészében felújítottuk a Petőfi Sándor Művelődési Házat, és a falunapok alkalmával avattuk. Akkor ünnepeltük meg a Kemény Zsigmond Községi Könyv­tár ötvenéves születésnapját, bemutattuk Kézdi­szentlélek képes albumát, és Szentlélekért elismerő címeket adományoztunk Szász Anna nyugalmazott egészségügyi szakembernek, Ger­gely Zoltán iskolaigazgatónak, valamint Bartók Imré­nek, aki a sportéletben jeleskedett. Igye­keztünk a falunapokat nem csak a községközpontban, hanem Kőváron és Szárazpatakon is megszervezni. Támogattuk az egyházat, a Per­kő Néptánc­együt­test, a futballcsapatot, a házi be­teggondozást, az ifjúsági szervezetet, a FIKSZ-et.
— A középületekre is jelentős összeget szántak...
— Sikerként könyvelhetjük el a szárazpataki és a kiskászoni iskola nyílászáróinak teljes cseréjét, ami a kézdiszentléleki iskolánál csak részben valósult meg, de idén befejezzük. Az év végén kapott pénzt a szentléleki iskola új épületénél a tetőzet cseréjére fordítjuk. Ugyan­csak az év végén sikeres rendezvények helyszíne volt a művelődési ház. A Perkő Néptáncegyüttes nagy sikerű karácsonyi előadása után pár nappal a Salus zenekar verses-zenés karácsonyi összeállítását láthatta a közönség. Ugyanitt az óesztendőt 160-an búcsúztattuk. A felsoroltak, természetesen, csapatmunka eredményei, minden siker vagy kudarc a községháza munkaközösségét illeti. Itt köszönném meg munkatársaim hozzáállását, munkáját, a tanácstagok, a lakosság segítségét, amivel községünk fejlődéséhez hozzájárultak.
— Tavaly sikeresen is pályáztak.
— Három pályázatunkat bírálták el kedvezően: az Apor István-iskola szomszédságában tervezett, műgyeppel borított minifocipályára, a zöldövezetek létesítésére és a turisztikai információs iroda felépítésére. A falusi szolgálati lakások építését szorgalmazó, A román falu újjászületése nevet viselő programban tizenöt ház építésére kértünk állami támogatást, ehhez házanként legkevesebb 500 négyzetméternyi területet kell biztosítanunk.
— Mi okozta a legnagyobb fejtörést?
— A szántóföldek újramérése jelentette a legnagyobb gondot. Még mindig nem sikerült közös nevezőre jutni a kézdivásárhelyiekkel a több mint száz hektár tulajdonjoga fölött.
— Idei terveik?
— Remélem, hogy végre sikerül aszfaltozni a kiskászoni útból legalább egy kilométert, és Kézdiszárazpatakon nekifoghatunk az óvoda építésének. Az Opra Benedek-iskola elé új székely kaput fogunk állítani. Még nem ismerjük az idei költségvetést, de bizonyára nem lesz nagyobb a tavalyinál. Fel szeretnénk újítani a kézdikővári művelődési otthont, és elkezdeni a köz­ségközpontban a lerobbant postaépület helyén a turisztikai információs iroda felépítését. A földmérést tavasszal folytatjuk, mivel tavaly nem sikerült teljes egészében tisztázni a tulajdonjogokat. A Kászon patakának szabályozása Kéz­divásárhely és Kézdiszárazpatak között szintén idén kezdődne el, ami a legjelentősebb, állami alapokból finanszírozott munkálat lesz. A csatornázásra pályáztunk, mivel az akkora összegbe kerül, hogy csak kormánypénzből lehet kivitelezni. Az ivóvízhálózat megépítését is szeretnénk idén elkezdeni Kézdiszárazpatakon és Kiskászonban. A községközpontban új járda kerül a művelődési ház és a Gyöngyszem vendéglő közötti szakaszra. Tennivaló akad bőven, erre nem panaszkodhatunk.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 520
szavazógép
2011-01-10: Közélet - Mózes László:

Nem változik a nyugdíjpont értéke

Változatlan marad a nyugdíjpont értéke, a társadalombiztosítással rendelkezők, illetve nyugdíjasok elhalálozása esetén 2022 lejes temetkezési segélyt fizetnek a hozzátartozóknak ― derül ki egyebek mellett a Kovászna Megyei Nyugdíjpénztár közleményéből, mely az idei legfontosabb társadalombiztosítási módosításokat tartalmazza.
2011-01-10: Közélet - :

A székelymagyar szabadság bibliája (Egyed Ákos új könyve)

A Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében templomi istentiszteleti időpontra, szombaton 11 órára hirdettek könyvbemutatót Egyed Ákos professzor Erdély, 1848—1849 című kötetének második, bővített kiadása kapcsán. Aggódtunk is, amikor szállingózni kezdtünk a Kós Károly megálmodta-megépítette múzeum-katedrális felé, némi mentséget kereső restelkedést is rejtegetve a székelység és Erdély történetének legavatottabb kutatója, a páratlan termékenységű és igen népszerű Nesztóra előtt az elképzelt szerény érdeklődés miatt. És tessék: a Sepsiszentgyörgy, valamint környékének történelmi múltja iránt érzékenyen érdeklődő közön­ség templomi gyülekezetként sereglett a múzeumba ebben az író-olvasó találkozóra lehetetlennek vélt időpontban.