A másik ember ugyanúgy része Európának, akárcsak én

2007. június 9., szombat, Roma szombat
Közös a nagy teljesítmények öröksége, a Kárpát-medencei magyarok állama; a szövetséges nemzetségek és törzsek nemzetté válása és a hosszú évszázadokig vándorló nép honalapítása.

Történelmi kihívásának úgy tudott megfelelni, hogy európai és keresztény lett, de megmaradt sajátosan magyarnak. A jajveszékeléssel járó pusztító tatárjárások, majd a fél évszázadig tartó nagyméretű etnikai összecsapás, a ,,kunkérdés" után a 15. század elején megérkeznek Európába az első cigány csoportok. A nem cigány gadzsó (fiatal) népek többnyire ellentétes magatartást tanúsítottak irányukba: egyik a merev elutasítás, a másik az elfogadás volt. A Bolognai Cronica, akár a heidelbergi krónikás kifogása és megvetése nyomán a középkor embere veszélyt látott a roma népség megjelenésében. Ez a megítélés vonatkozott a hazára lelt magyarokra is.

Amíg fennebb a nemzettudat titkát az új iránti nyitottságban, szilárd hitben és a magyarsághoz való hűségben jelöltük meg, aminek tulajdonítjuk, hogy a hódítás idején nem lettünk se mohamedánná, se törökké: a romák iránti magatartásunk és fenntartásunk mellőzésével próbáljuk revideálni egysíkú szemléletünket, tekintettel arra, hogy a cigányaink egy része az új változások iránt rugalmasnak bizonyul, az inkvizíciós egyháztudatban ,,alattomos mágiások" megbélyegzéssel ellentétben a Török Félhold elől Nyugat-Európába menekültek, és a XX. század apokaliptikus borzalmait nemzetként kellett viselniük.

Talán helyénvaló a történelem folytán velünk sokszor azonosuló cigánykérdés felvetése. A mi romáink nem lettek se német, se orosz, se román cigányok. Az egyház részéről is a hallgatás volt a meghatározó magatartás, amikor a nácik a Harmadik Birodalomban, a fasiszták a csatlós államokban a cigányirtást tervezgették. A cigány holokauszt még ma is választ vár a keresztény lelkiismerettől.

,,Ite, missa est!" Nem vettük védelmünkbe őket. Európai uniós csatlakozásunkkal be kell fogadni minden kultúra, így a romák kultúrájának is valamennyi értékét, beleillesztve azt a kereszténység életébe. Dr. Várnagy Elemér romológus szerint a cigányság olyan életutat, életstílust, értékeket képvisel, amelyekben az ember felfedezve önmagát, mély belső dimenziókban el tud szakadni az abszolút mértékben térbe zárt biztonságtól, hogy új kulturális, szociális és politikai teret nyisson, ahol szembesülnek és megértik egymást a különböző identitások.

Be kell vallanom, Veres Péter szavai jutnak eszembe:

,,Kell még több érv?...

Kár, hogy ennyire is szükség volt."

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 184
szavazógép
2007-06-09: Roma szombat - Józsa Zsuzsanna:

Közösen a közösségért

A sepsiszentgyörgyi Terefereklub vezetője, Matekovics János május 24-én Márkus András plébánost, szentszéki tanácsost hívta vendégül, hogy beszélne arról, milyen a papi hivatás az Őrkőn, hogyan éli a cigány közösség a mindennapjait...
2007-06-09: Roma szombat - Kisgyörgy Zoltán:

Kőfaragó-, muzsikusélet a Romaságban (Bodor István emlékezik)

Mikor azt kérdeztük Mikóújfalu polgármesterétől, Nyáguly Vilmostól, hogy milyen gondjai-nehézségei vannak a helybeli magyar cigánysággal, mert Újfaluban csak székelymagyar romaság van, a legnagyobb határozottsággal azt felelte: semmi! Fáin emberek. Elküldöm én a szerkesztő urat egy olyan családhoz, hogy rácsodálkozik.