Lackfi János: A buta felnőtt

2011. január 15., szombat, Kiscimbora

Fiam csupa érdekeset
kérdezget tőlem, ámde sajna
a választ sokszor nem tudom,
hisz nem vagyok, csupán az apja.


Gyorsabb az áram, mint a fény?
Mi módon hasad az atommag?
Mért kristályos a hópehely?
Hány kráter borítja a Holdat?

Lézert hogy csinálnak vajon?
Mi vezeti lenn a vakondot?
Hogy mérik a fényéveket?
Minderre én semmit se mondok.

A sok felnőtt egyre butább,
és nem is értik a világot.
Egyszerűen élnek bele,
a legtöbb bacilust se látott.

Abban bízom, hogy a fiam
megtudja majd az összes titkot,
fel- és lemászik mindenhová,
vulkánt, Marsot kopogtat: kipp-kopp.

Mindent megmér és összeír,
s ha még élek, elhozza hozzám
többkoffernyi jegyzeteit,
csak hogy addig se unatkozzam.

Majd egymás mellé leülünk,
lábunk ázik a világvégi
tóban, és a fiam nekem
a mindenséget elmeséli.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2011-01-15: Kiscimbora - :

Jacques Prévert: Téli dal gyerekeknek

A téli éjen át fehér alak üget.
Egy nagy hóember az, szájában fapipa.
Hóember, nagydarab, űzi fagyos hideg.
Beér a faluba.
Nyájas lámpavilág szívet-lelket derít...
Nem is kopog: hamar egy kis házba benyit.
Felmelegedni itt
izzó kályhára ül — s egyszerre eltűnik!
Víztócsa közepén csak pipája marad, csak
pipája marad, meg egy öreg kalap.
(Honti Irma fordítása)
2011-01-15: Kiscimbora - :

Az aranyeke (magyar népmese)

Volt a világon egy gazdag és hatalmas király. Csináltatott magának egy aranyekét, azután hívatta az ország nagyjait, hogy találják ki, mit ér. Gondolkoztak, törték a fejüket, egyik többet, a másik kevesebbet mondott, mint amennyibe került, elég az hozzá, hogy nem bírták kitalálni.