Külföldi hírek

2011. január 15., szombat, Közélet

Fanyalgás a magyar útlevél miatt
A határon túli magyarok magyar állampolgárságáról — sőt, majdan a szavazati jogról — szóló budapesti döntésnek az egész Európai Unióra (EU) kiterjedő hatásai vannak. Az EU-ban már eddig is nagy figyelemmel követték az Európai Bizottság és Magyarország vitáját az új médiatörvény kapcsán.

De míg ez utóbbit korlátozó jellege miatt kritizálják a szólásszabadság tiszteletben tartásáért küzdők, addig az állampolgársági törvénynek éppen a nagyvonalúsága ébreszt gyanakvást — írta tegnap délután megjelent számában a Le Monde. A francia liberális újság bécsi keltezésű tudósítása arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar útlevéllel rendelkezők szabadon mozoghatnak majd a schengeni övezetben vagy vállalhatnak munkát az Európai Unióban, akkor is, ha egyébként azon országok — Románia, Szerbia vagy Ukrajna — állampolgárai, amelyeknek nem járnak ezek a privilégiumok. Ezenkívül az Egyesült Államokba való beutazásuk is könnyebb lesz.


Több ezren tüntettek a médiatörvény ellen
A médiatörvény módosítását, a médiahatóság politikai függetlenségének biztosítását, "az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések" eltörlését és a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségének helyreállítását követelték tegnap este a budapesti Parlament előtt annak a demonstrációnak a résztvevői, amelyet a Facebookon szerveztek a sajtószabadságért. A közösségi oldalon több mint hétezren jelezték részvételüket, a rendezvényen a szervezők rendőrségi becslésre alapozott közlése szerint nagyjából tízezren voltak. A szervezők kiáltványát Gryllus Dorka színésznő olvasta fel. Ez a már említett követeléseken kívül tartalmazza, hogy a szakmai szervezeteket vonják be a médiaszabályozás átalakításába, a jogvédő szervezeteket a Közszolgálati Kódex kialakításába, valamint hogy garantálják a törvény által védett magántitkok és az újságírók bizalmas forrásainak tiszteletben tartását.


Nem ül el a "szőnyegvita"
A szlovák külügyminisztérium szóvivője szerint a régi Magyarország térképe a történelemkönyvekbe való, s nem az Európai Unió Tanácsának brüsszeli épületébe. "A történelmi Magyarország térképe egyszerűen nem való abba az épületbe, ahol elsősorban az Európai Unió jövőjéről döntenek" — jelen­tette ki Lubos Schwarzbacher szlovák külügyi szóvivő tegnap Pozsonyban. A közszolgálati TASR hírügynökség szerint az EUobserver internetes hírportál már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szőnyeg "ellentétes reakciókat" fog kiváltani. A Právo baloldali cseh napilap Szőnyeggel okoztak vihart a magyarok címoldalán foglalkozott tegnap a szőnyegüggyel.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 520
szavazógép
2011-01-15: Belföld - Csinta Samu:

Belföldi hírek

A nagy hiányzó
A szenátusbeli végső szavazások mindegyikéről hiányzott Markó Béla, az RMDSZ elnöke, derül ki abból a tanulmányból, mely a szenátus szeptember—december közötti tevékenységét elemzi. A liberális párt vezetője, Crin Antonescu is a hiányzók között szerepel, csupán három végső szavazáson jelent meg az említett periódusban.
2011-01-15: Közélet - Váry O. Péter:

Újabb kilakoltatási per (Művész mozi)

Végeérhetetlennek látszik a sepsiszentgyörgyi Művész mozi körüli hercehurca, továbbra is csak a bíróságokon történik valami — azaz ott sem, mert a jogrendszer olyan, hogy a szó legszorosabb értelmében a végtelenségig lehet húzni-halasztani egy ilyenszerű pereskedést, mint amilyen a városháza és a néhai filmszínház épületét megszálló brassói üzletember között zajlik. Legújabb fejlemény, hogy az önkormányzat újabb kilakoltatási eljárást kezdeményezett, melynek első tárgyalásán az alperes halasztást kér azzal az indokkal, hogy nincs pénze kifizetni az illetéket.