A magyar alapítású férfi szerzetesrendet Boldog Özséb esztergomi kanonok hozta létre 1250-ben. Erdélyben 1290-től vannak pálos kolostorok. Kiváltságlevelüket az 1328-as években kapják XXII. János pápától. A pálosok a legkedveltebb szerzetesrend volt Magyarországon. Malmokat működtettek, és sok halastavat létesítettek. A rend eltörlését II. József 1786. február 7-én rendelte el. Az Illyefalván működött pálos szerzetesrend kivonult Erdélyből.
1844-ben Kováts Miklós püspök levelet írt Háromszék királybírójának, melyből megtudhatjuk, hogy az illyefalvi pálos rendnek Bölönben is voltak birtokai:
,,Méltóságos Gróf Királybíró Úr Az Ilyefalvi Romai Catholica Egyházmegye részibe Bölön helyiségben fekvő s az említett egyházmegye birtokába lévő belső telkek járulványainak, úgymint 4 köböl férésű szántóföldnek s egy szekér szénatermő kaszálónak, melyek 1768-as évben a Paulinusok kolostora elöljárója és Ranz Ádám között kötött csereegyezmény következtében adottak volt a Paulinusok birtokába. Ezen szerzet eltörlése után pedig a Királyi Fiscus által az Ilyefalvi egyházmegyének engedték át, de az idő és körülmények viszontagságai miatt ezen megye birtoka alól kijöttek. Kikeresése és visszaszerzése végett ide 1220 főkormányi szám alatt Nemes Háromszék tisztségénél lévén rendelve, teljes bizalommal és hivatalosan kérem a Méltóságos Gróf Királybíró Urat, miszerint hogy ezen dolgok végrehajtása méltóságodra bizatnék, annak minél előbbi ellátását eszközölni méltóztassék.
Egyébbiránt illő tisztelettel vagyok a Királybíró Úrnak.
Károlyvárt 1844 ápr. 20. Alázatos szolgája Kováts Miklós Püspök."
Az illyefalvi pálosok más vagyonáról nem tesz említést a püspök. Mivel a rend teljes vagyonát elkobozták, a császár halála után a katolikus egyház próbálta rendezni a pálosok jogos birtokait és azok visszaszerzését. A pálos rend eltörlésének évében Magyarországon 381 rendház létezett, amelynek könyvtáraiban több mint tízezer kötet volt. Ezek gazdátlanul maradtak, nagy részük elkallódott. Hiányuk pótolhatatlan.