JegyzetA bölöni szindróma

2007. június 9., szombat, Roma szombat
Most már többesztendős históriája alakult ki a Bölön község határában létrejött, törvénytelen területfoglaláson ,,épülő" új romatelepnek.

Szászmagyarós község — hogy gondjaitól szabaduljon! — egyszerűen átküldte kényelmetlen romáit Háromszék területére, s még némi pénzügyi, logisztikai támogatást is adott nekik ahhoz, hogy meggyökerezhessenek, szaporodjanak és terjeszkedjenek a Korlát pataka mellett, bölöni magyar gazdák és a község földjein. Amint hogy teszik is azt, egyre több vályog- és favityillót építenek fel, őket nem érdekli törvény és tulajdonjog, lopják, prédálják a község gazdáinak földjét, eltulajdonítják a termést, s ha figyelmeztetik őket, nem csupán fenyegetőznek, de még a hatóságok ellen is erődemonstrációt mutatnak.

Egy jogállamban ilyesmi nem történhet! — mondjuk mi, pedig dehogynem történhet, itt a példa, nem is az első, nem is az utolsó, hiszen valamikor Bölönpataka, a Hidvég végi cigánytábor, Árapatak, Előpatak, Hetye cigány lakossága is így települgetett be Háromszékre, törvénytelenül, a következményeket nem tekintő helyi hatóságok elnézése mellett. Előpatakból — több ok mellett — ezért nem lesz soha többé komolyan vehető fürdőtelep. De hasonló alattomos nyomakodással jött létre Székelyszáldobos és Magyarhermány romatelepe, melyeket a mindenkori román hatalom a települések magyar jellegének megváltoztatására próbál felhasználni, ortodox templomokat építve oda, habár az állandóan el- és hazakóborló romák nem is görögkeletiek, hanem különböző szektákhoz tartoznak.

Ez a bölöni eset mégis kirívó, hiszen egy magát demokratikusnak és jogállami jellegűnek hazudó országban történhet meg mindez, a szászmagyarósi hatóságok és a Brassó megyei hivatalosságok cinikus asszisztálása mellett. De lehet, hogy a szálak még magasabbra vezetnek, különben már régóta lehetett volna hathatós intézkedéseket foganatosítani. Például úgy, hogy a bölöni polgármesteri hivatal vezényletével, a rendőrség és a csendőrség felügyelete mellett az egész törvénytelen területfoglalással létrehozott telepet felszámolni, ha semmiképpen nem hajlandóak jószántukból elköltözni onnan. Ám — úgy tűnik — szó sem lehet ilyenről, Brassó megye cinikusan mosolyog, hogy megszabadult a kényelmetlen romáitól, a Kovászna megyei hatóságok pedig alkudozó helyzetbe kényszeríttetnek, hiszen a rendteremtésért felelős szervek húzódoznak, vagy a fülük botját sem mozdítják... Az ügy minisztériumi szintre kerül, kormányprobléma lehet belőle, de szent meggyőződésem, ott sem születik érdemi döntés, nem fognak cselekedni. Székelyföld határait, lakói tulajdonát ebben az országban még mindig szabadon lehet ,,harapdálni", s hogy ne legyen túl átlátszó és feltűnő, az egyre agresszívebb roma lakosságot használják fel erre. Mert őket, ugyebár, ugyancsak védi és félti a szent Euró­pa... A háromszéki gazdát, közösséget pedig senki. Még kárpótlást, cserét sem várhatnak tulajdonaik elorzásáért.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 184
szavazógép
2007-06-09: Roma szombat - Kisgyörgy Zoltán:

Kőfaragó-, muzsikusélet a Romaságban (Bodor István emlékezik)

Mikor azt kérdeztük Mikóújfalu polgármesterétől, Nyáguly Vilmostól, hogy milyen gondjai-nehézségei vannak a helybeli magyar cigánysággal, mert Újfaluban csak székelymagyar romaság van, a legnagyobb határozottsággal azt felelte: semmi! Fáin emberek. Elküldöm én a szerkesztő urat egy olyan családhoz, hogy rácsodálkozik.
2007-06-09: Roma szombat - B. Kovács András:

Cigány biblia

Cigány nyelvre fordítja a bibliát egy ürmösi pünkösdista prédikátor. A 82 éves aggastyán román katonatisztként élte le életét, amíg látása megromlása miatt tartalékba nem helyezték, a brăilai határőrségnek volt főhadnagya.