— Hogyan értékeli a szombati üléseket?
— A farok csóválta a kutyát, és ahogy az egyik küldött mondta, jó lett volna legalább a demokrácia alapszabályait betartani. Kétségtelen, van egy magasabb, felsőbb testület, ami a küldöttgyűlés (HKT — szerk. megj.).
Ez a testület megteheti azt, hogy delegálja a kompetenciát az alsóbb szintűnek (az Állandó Tanácsnak), de nem tartom tisztességesnek, hogy azt az alapszabály-előírást, amely kétharmados támogatottsághoz köti az egyik vagy a másik jelölt támogatását, ilyen csellel áthágják, és végül az egyszerű többség döntését fogadják el. Tehát gyakorlatilag működött a gépezet, én a magam részéről sajnálom Olosz Gergelyt. Kolozsváron is voltak próbálkozások, hogy a jelölésemet ilyen-olyan furfanggal megakadályozzák, csak nem ment.
— Mit tart elnöki pályázata legkiemelkedőbb pontjának? Ha egyetlen dolgot említhet tervei közül, mi lenne az?
— Egyértelmű, hogy én a változást akarom, és meggyőződésem, hogy Kelemen Hunor a folyamatosságot képviseli. Lett volna alkalma eddig is változtatni, nem tette meg, így most sem hiszek neki. Kampányom központi gondolatának, a legfontosabb célnak a parlamenti bejutás biztosítását látom. Nem azt várom, hogy most vagy egy hónap múlva kilépjünk a kormányból, de a parlamentbe jutás olyan érték, amelyért, én legalábbis, szívesen feladom a kormányzati szerepet, ha választóink ezt igénylik. Ugyanezen cél érdekében tartom fontosnak a minél szélesebb konzultációt, kapcsolattartást mindenkivel, kivéve a konkurens magyar pártokat, mert velük versenyhelyzetben állunk.
— Hogyan látja az RMDSZ kapcsolatát a többi magyar párttal, szervezettel?
— Egyelőre egy magyar párt van (a Magyar Polgári Párt — szerk. megj.). Megmérettetés lesz, és azután lehet tárgyalni. Megmérettetés előtt sok értelme nincsen, mert akkor verseny van.
— Az ön indulásának talán legkényesebb pontja, hogy Traian Băsescu államelnök tanácsosa, és voltak, akik az ő bábjának, faltörő kosának nevezték. Hogyan oszlatja el az ezzel kapcsolatos aggodalmakat?
— Van egy tény, amit sokan nem ismernek. Én ezt a funkciót az RMDSZ áldásával és az RMDSZ képviselőjeként látom el. A tévében is szokták mondani: államelnöki tanácsos, RMDSZ. A Cotroceni-palotában én az RMDSZ-t képviselem. Indulásom személyes döntés volt, egy nappal a bejelentés előtt tájékoztattam az államelnököt, hogy ő is tudjon róla. Harmadsorban: én olyan politikus vagyok, aki nem ijed meg, nem rezel be sem Băsescutól, sem Orbántól, minden további nélkül vállalom a szembeállást is. Természetesen, abban a percben, ahogy megválasztanak az RMDSZ elnökének, lemondok erről az amúgy érdekes beosztásomról.
— Másik kényes pontja indulásának: liberális érvei. Az RMDSZ a jobbközép Néppárt tagja, hogyan látja összeegyeztethetőnek ezt a két ideológiát?
— Ebben a dologban történetesen egyetértek Markó Bélával, aki azt mondja, hogy az RMDSZ elnökének pártsemlegesnek, ez esetben ideológiasemlegesnek kell lennie. Megválasztásom napján lemondok a Szabadelvű Kör elnökségéről is. Pártelnökként annak a híve vagyok, hogy a szervezet irányításában kinyilvánított ideológiai szimpátiának nincs helye.
— Az elmúlt napok sok ellentétet felszínre hoztak. Mire számít a következő bő egy hónapban?
— Én ezért is javasoltam ezt a chartát, hogy lehetőleg tartsuk mederben a kampányt. Ennek egyik fontos eleme az esélyegyenlőség biztosítása, és eddigelé erről szó sem volt. Minden az egyetlen preferált jelölt kezében, mintha mi nem az RMDSZ fiai, lányai lennénk. Amennyiben tényleg lesz megegyezés, és Hunor is előveszi az ügyvezető elnöki golyóstollát, s aláírja ezt az etikai kódexet, akkor szerintem csendesebb vizekre fogunk evezni. Én legalábbis ezt komolyan gondolom, de ha folytatódik a nyomásgyakorlás, akkor durvább kampány is elképzelhető.
