Anyanyelv, államnyelv és romakérdés
A nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatának fontosságát és az államnyelv ismeretének jelentőségét egyaránt hangsúlyozta tegnap Bukarestben Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, aki a Korodi Attilával, a képviselőház külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélés után elmondta: az oktatási törvény új lehetőségeket biztosít a nemzeti kisebbségek számára.
Az EBESZ-t elsősorban az említett közösségek anyanyelv-használati joga érdekli, de fontosnak tartja, hogy az állam nyelvét is megtanulják, mert társadalmi beilleszkedésük csak így lehetséges — mondotta. Vollebaek Traian Băsescuval is találkozott, aki a tárgyalások előtt kijelentette: Romániában a kisebbségi témakörön belül a romakérdés a legérzékenyebb, az állam keményebb fellépésre kényszerül rendezése érdekében. Az államfő szerint ezentúl az iskolakerülők után nem fizetik ki a középiskola végéig alanyi jogon járó havi támogatást (gyermekpénzt) a roma szülőknek. Hozzátette: Románia szívesen fogad javaslatokat, de úgy véli, hogy Európa nem érzékeli ennek a problémának a valódi mélységét. ,,Felelősséget vállalunk az állampolgárainkért, s bár nem akarjuk európai szinten napirendre tűzni ezt a kérdést, szükség van európai együttműködésre a megoldás érdekében" — hangoztatta.
Vita a munkatörvénykönyvről
Ioan Botiş munkaügyi miniszter leváltását követelik a kormányfőtől a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői, mert elégedetlenek azzal, ahogy a munkatörvénykönyvről folyó egyeztetések zajlanak. A tegnapi minisztériumi egyeztetések után azt nyilatkozták, hogy Ioan Botiş nem veszi figyelembe a szociális partnerek javaslatait, és ilyen körülmények között nem folytathatják a tárgyalásokat. Cezar Corîci, az UGIR-1903 elnöke kifejtette, a jogszabálytervezet a szakszervezetek és munkáltató szövetségek felszámolását célozza, ezzel pedig Románia kilép a demokráciából. A szakszervezetek és a munkáltatók közös szöveget terjesztenek elő a munkatörvénykönyv módosítására, Traian Băsescu államfőt pedig közvetítésre kérik fel a kialakult konfliktusban. Kérik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet állásfoglalását is, mert a bukaresti szaktárca tervezete szerintük nincs összhangban az európai törvényekkel. A parlamentben is lobbizni fognak, hogy megakadályozzák a jogszabály elfogadását, és ha nem járnak sikerrel, radikális tiltakozásoktól sem riadnak vissza. Botiş szerint a munkáltatók egy része egyetért a tervezettel, és január 21-én elkészül a munkatörvénykönyv végső változata, valamint a szociális párbeszédre vonatkozó öt törvény is.
Túlköltekeznek a polgármesterek?
Gondok adódhatnak a polgármesteri hivatalokban, mert egyesek túl nagy kiadásokba bocsátkoztak, mások túlbecsülték bevételeiket — véli Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a központi intézmények tartozásait az év közepéig ki kell fizetni. Mint mondta, a helyi hatóságok adósságait fokozatosan csökkentik, mert a törvény értelmében nem bocsátkozhatnak újabb kiadásokba a tartozások kifizetése előtt. A Nemzetközi Valutaalap az év elején ismét elfogadta a köztartozások kifizetésének halasztását, a kormánynak egyetlen alkalommal sem sikerült betartania az e téren vállalt kötelezettségeit.
Geoană támogatást kér
Románia schengeni csatlakozásának támogatását kérte Mircea Geoană szenátusi elnök tegnap levélben az uniós államok parlamenti vezetőitől, valamint az EP frakcióvezetőitől ,,a Schengen Értékelő Csoport jelentésének és az Európai Parlament jóváhagyásának alapján". Geoană szerint Románia minden szempontból felkészült arra, hogy az Európai Unió keleti határává váljék, de aggódik bizonyos európai politikusok nyilatkozatai miatt — írja a szenátus elnöke, aki szerint a halasztást javasolók által megnevezett okok nem szerepelnek a schengeni csatlakozás feltételei között. Az igazságszolgáltatási reform és a korrupcióellenes harc az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusra tartozik, a két dolog összekötésének semmilyen jogi alapja nincs, következményei pedig "igen súlyosak, mert veszélyes precedenst teremthetnek arra, hogy bizonyos tagállamokat megillető jogokat csorbítsanak". Románia teljes jogú uniós tagállamként tiltakozik a megkülönböztetett bánásmód ellen, ami az uniós összetartást érinti — érvel Geoană, aki úgy véli, a korrupció leküzdéséért és az igazságszolgáltatás reformjáért is közösen kell fellépni.