Kína és az Egyesült Államok gazdasága erősen egymásra utalt. Hu Csin-tao kínai államfő amerikai látogatása alkalmából a dpa hírügynökség sorra vette azokat a területeket, amelyeknél a verseny mellett a kölcsönös függés is meghatározó jelentőségű.
GDP. Bár a kínai gazdaság jelenleg csak harmada az amerikainak, elemzői becslések szerint 2025—2030-ra Kína már átveheti a vezetést. Míg az amerikai gazdaság tavaly csak 2,6 százalékkal nőtt, Kína 10,3 százalékot gyarapodott, és a korábbi második helyezett Japánt a harmadik helyre szorította.
Kereskedelem. Tíz éven belül Kína az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere lehet. Jelenleg még a harmadik, az Európai Unió és Kanada mögött. Kína számára viszont az Egyesült Államok már most a második kereskedelmi partner az EU után. Az USA Kínába irányuló exportja tavaly meghaladta a százmilliárd dollárt, a növekedés kétszerese volt az Egyesült Államok más országokba irányuló kivitele bővülésének. Ugyanakkor az Egyesült Államokkal szemben fennálló kínai kereskedelmi többlet — kínai adatok szerint — tavaly 26 százalékkal, 180 milliárd dollárra nőtt.
Valuta. Washington Kínát valutájának szándékos alulértékelésével vádolja, hogy exportját mesterségesen olcsóbbá tegye. Tavaly nyár óta a jüan 3,7 százalékkal értékelődött fel a dollárhoz képest. Peking azzal érvel, hogy egy gyorsabb felértékelés ártana gazdaságának és ezzel a világgazdasági fellendülésnek is. Ugyanakkor kevés kihatással lenne az amerikai kereskedelmi hiányra, csak más ázsiai exportőrök javát szolgálná.
Adósság. Kína az erősen eladósodott Egyesült Államok legnagyobb ázsiai hitelezője. Tavaly novemberi adatok szerint Kína 895,6 milliárd dollárnyi amerikai államadósságot tart kézben, a világon a legnagyobb — 2,85 ezer milliárd dolláros — devizatartalékainak közel harmada amerikai államkötvényekben fekszik. Mivel Kína kereskedelmi többlete révén finanszírozza az amerikai adósságot, annak érdekében, hogy állampapír-befektetései értéke ne csökkenjen, Peking egyértelműen az erős dollárban érdekelt.
