A földön kívüli életet kutatók tudományos eredményeinek jelentőségét segíti megítélni az a skála, amelyet Almár Iván csillagász, a fizikai tudományok doktora, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos tanácsadója dolgozott ki. A módszert a magyar tudós a Royal Societynek a földön kívüli élet felfedezése következményeivel kapcsolatos londoni konferenciáján ismertette, a rendezvény előadásaiból készült tanulmányokat pedig most tette közzé a brit tudóstársaság saját folyóiratában, a Philosophical Transaction A-ban.
A ritkán előforduló, de nagy jelentőségű események társadalmi hatásainak számszerű leírására már számos skála született, a földön kívüli élet kutatásával kapcsolatban pedig ilyen az úgynevezett London-skála. Ezzel a módszerrel 0-tól 10-ig terjedő tartományban tudják a kutatók értékelni egy-egy felfedezés fontosságát. Nulla értéket kap egy bejelentés, ha úgy tűnik, hogy téves vagy szándékosan félrevezető volt, a tízes pedig akkor adható, ha egy földön kívüli eredetű, magas rendű, a földitől alapvetően eltérő (például nem DNS-alapú), élő organizmust sikerül laboratóriumban megvizsgálni. Almár Iván magyarázata szerint a London-skála elsősorban egy esetleges földön kívüli életformával kapcsolatos felfedezést kommunikálóknak lehet nagyon hasznos, mivel a módszer megkönnyíti a bejelentés jelentőségének megítélését. További felhasználói azok a társadalomtudósok lehetnek, akik egy földön kívüli életformával kapcsolatos bejelentés lehetséges társadalmi, világnézeti és kulturális következményeit kutatják. Számukra a London-skála hathatós segítséget nyújthat abban, hogy ne csupán általánosságban beszéljenek az esetleges felfedezésekről, hanem pontosabban leírhassák azt a tudományos eredményt, amelynek a hatását elemzik. A csillagász úgy véli, hogy széles körű következményei miatt egy földön kívüli élettel kapcsolatos felfedezés kommunikációja sokkal kritikusabb, mint a legtöbb tudományos eredményé.
"Egy olyan bejelentést, amelynek filozófiai és tudományos világnézetet formáló hatása lehet, nagyon alapos tudományos vitának kell követnie" — hangsúlyozta Almár Iván, aki az Antarktiszon 1996-ban talált, a Marsról származó és az életre utaló fosszíliákat tartalmazó meteorit esetét említi példaként. A felfedezés óta tizenöt év telt el, de a tudósok még ma is vitatják, hogy a kövületeken az életre egyértelműen utaló lenyomatok lennének. "A média gyakran nehezen érti meg, hogy egy tudományos eredmény bejelentése nem jelent százszázalékos bizonyosságot: gyakran sok idő telik el, amíg elegendő bizonyíték gyűl össze a kutatók kezében a felfedezéssel kapcsolatban. A London-skálával ezt az eredményeket érvényesítő folyamatot is nagyon jól lehet értékelni" — hangsúlyozta a csillagász.
Az anyag az MTA honlapján (www.mta.hu) olvasható.
