Zabola — nem számítva hozzá ún. szatellitfalvait, a vele egybeépült Pávát, Székelypetőfalvát, Székelytamásfalvát, Szörcsét, melyek a tovatűnt diktatúra 1968-as területrendezési kényszere előtt önálló történelmi faluközösségekként élték életüket — kinőtte magát, nem túlzás, ha a rangos községközpontok sorában emlegetik. Közösségi életét is mindig kiemelkedő események jellemezték, történelmi egyházai őrzik a néplélek épségét, az önazonosság ébren maradását. Csak viszonylagos itt a téli csend: épít az önkormányzat, szépíti székházát és a művelődési otthont, bővülnek a családi házak, az iskolákban küszöbön a félévi vakáció, pincékben pihen a tartalék krumpli, tavaszt vár a vetőburgonya a farmok tárolóiban, tele az aklok juhokkal, s naponta friss tej veszi útját a fogyasztók, a feldolgozók felé.
.jpg)
Pityókaaltató
Raktárfelügyelet és gondozás, ez is tevékenység: mégpedig munka a javából! A Romion Agrico Kft. fundusa Kovászna megye keleti peremének az a helye, ahol jelenleg is korlátlan mennyiségben áll a vevő rendelkezésére a legkiválóbb étkezési és magkrumpli. Mondogatták, ez a hely "a pityóka hazája". Jelenleg az A osztályba tartozó korai Tresor fajtát ajánlják korlátlan mennyiségben. Szemet gyönyörködtető, ahogyan az ember eljutott a mezőgazdasági technika ama magas fokára, hogy hosszú téli hónapokon át állandó hőmérsékleten "altatja" a minőségi vetőmagot, ami a jövő évi termés alapja és a cég fennmaradásának pénzforrása. A 35—55 mm nagyságú, minőségi, helyben termesztett vagy Hollandiából hozott elit vagy A osztályú gumók harminckilós zsákokban várják a vásárlót. A farm a burgonyatermesztés első helyezettjeként érdemelte ki a kereskedelmi kamara elismerő oklevelét. Az elmúlt esztendőben 190 hektáron termesztettek krumplit, de a mezőgazdász-tevékenység mellett (takarmánynövények, gabona) önálló ágazatként működtetik az állattenyésztést (húsmarha, juh) is.
Nicolae Oprea: A meglepetések nem szeghetik munkakedvünket!
— Milyen volt az idei burgonyapiac? — kérdeztük Nicolae Oprea társtulajdonost.
— Eléggé rosszul alakult — felelte zabolai magyar dialektusban. — Előbb a túl sok csapadék okozott bajt, mert a gyorsan terjedő burgonyavész miatt sokszor kellett permeteznünk. Ez a kiadások növekedését okozta, másrészt gyengítette a gumók tartósságát. A legnagyobb baj azonban mégiscsak más: Románia Európa számos országából hozott be alacsonyabb áron étkezési krumplit, ami letörte a hazai, a székely krumpli árát. Összegezve: ennél még nagyobb kárt szenvedhettünk volna, ha a 2010-es esztendőben rekordtermést mondhattunk volna magunkénak.
Messze áll tőlünk, hogy fontos végkövetkeztetést vonjunk le a "falusi pityókapolitikáról", mert mint hallottuk, ilyen is létezik. "Kezdjük lassan belátni — nyilatkozta néhány kistermelő Zabolán —, hogy vége annak az időnek, amikor azt hittük, a pityóka újratermeli magát, s az ősszel kiválogatott apró krumplit kineveztük vetnivalónak. Aki sajnálja a pénzt a jó vetőmagtól, annak olyan is lesz a termése!"
Bajban a termelők
Ahogy telnek az évek, gyorsan alakul a "falusi tejpolitika" is. A kevesebb tejelő marhával rendelkező gazdák megpróbálják a lehető legjobb és legkönnyebb módon értékesíteni a tejmennyiséget. Fazakas Lajos alszegi csarnokost, ahol a sepsiszentgyörgyi Covalact számára gyűjtik a nyersanyagot, nem tudtuk elérni, de információink szerint megcsappant Zabola egykori magas tejtermelése. "Jelenleg csupán kilenc zabola-pávai gazda hordja ide a tejet — tudtuk meg —, ami a napi 200 litert alig éri el. A bajok eredője, hogy a nyáron a gyár, régi szokása szerint, csak 57—58 banit fizetett a leadott tej literéért, a decemberit — végre — 73 baniban fizette!" Van még néhány zabolai magántejtermelő, aki több tehenet tart. Egyesek a szomszédos Kovászna tömblakásaiba kopogtatnak be, és egyénileg próbálnak túladni fölös termékükön, de van olyan gazda is, aki megtanulta a román telemea (sós tehénsajt) otthoni készítését, és termékét átveszi egy brassói felvásárló. Zabolán is lassan kialakul az a kényszerhelyzet, amelyet a tejkvótarendszer bevezetésének idején emlegettek: jaj lesz az egy-két tehenes gazdáknak! Lám, a tejtermelő kisgazda ilyen körülmények között is megtalálja azt az utat, mely nem leépüléséhez, hanem legalább jelenlegi helyzetének megmaradásához vezet. És ez a fontos.
Ha tél, akkor tűzifa
Munkáscsoporttal váltottunk néhány szót a pávai református parókia udvarán. Azt a tűzifát hasogatták és rakták ölbe, amit az államtól visszakapott egyházi erdőből közmunkával termeltek ki. Van tehát más út, más ösvény is arra, hogy a közösség olcsóbb és jövedelmezőbb megoldást találjon gondjai orvoslására. Követendő példa ez más közösségek számára is.
— A Csere nevű erdőrészen kaptunk vissza már régebb harminchektárnyi erdőt — tájékoztatott Sidó Géza gondnok —, azt termeljük önerőből. Van még az egyháznak 3,2 hektárnyi erdőjussa, amit visszakértünk, és remélem, hogy vissza is mérik valahol a Luci-oldal övezetében, ugyanis tervezzük a temető nagyobbítását. Öt hektár mezei földje is van az egyháznak, ami már keveset nyom a latban, mert ebből a bérbe kiadott szántó csak 84 ár. Ezért keressük a jövedelmezőbb, olcsóbb megoldást.
A kaláka erejével Páván Albert Levente felvételei
Az egykori Páva külön egyházban szervezkedik. Lakóinak zöme református. Ennek az egyháznak a tulajdonában van a hegyormon emelkedő, műemlék értékű ősi templom. A mindössze 257 lelket számláló gyülekezet ragaszkodik egyházához. T. Juhász Zoltán lelkipásztor elmondta, az elmúlt évtizedekben bensőséges hangulatú imaházat alakított ki magának a közösség, új funkciót kapott az évek során bővített és felújított egykori kántori lakás. Ezt a Krimpen aan den Ijssel-i hollandiai testvérgyülekezetük anyagi segítségével gyülekezeti teremmé alakították, ahol konyha szolgálja a nőszövetségi összejöveteleket, szeretetvendégségeket. Itt tartják az egyházi vallásórákat is. A tetőtérben vendégszobákat szándékoznak kialakítani. A két épület és a lelkészi lak számára is szükséges a tűzifa. Ősi templomukat, ahol nincs és nem is volt fűtési lehetőség, csak jeles alkalmakkor és sátoros ünnepeken használják. Harangtornyának javítását, a templomépület tetőzetének felújítását nemrég fejezték be. A munkálatok folytatására elkészült a terv, hiányoznak azonban a pénzalapok.
A katolikusok növekvő lélekszáma templomot követelt
A pávai anyaegyházhoz tartozik a mindössze húsz lelket számláló Imecsfalva kicsiny filiája, ahol a megyei tanács és a holland gyülekezet segítségével sikerült megújítani a haranglábat, az épület tetőzetét. A sok közmunka és évekre nyúló tatarozások során, Juhász tiszteletes tizenegy éves szolgálata alatt megmaradt templomos lelkűnek a gyülekezet, s ezt számtalan rangos rendezvény és összejövetel alkalmával bizonyította. A pávai katolikus filia hívei mellett állt az Úr az elmúlt esztendőkben is: a falu szívében befejezték a Bartalus plébános idején megkezdett új kistemplom építését. Felszenteléséről még nincs szó — mondta tisztelendő Fekete Tamás zabolai plébános, mert tervbe vették az épület külső felének részleges kőburkolását, no meg most végzik az utolsó simításokat a belső díszítésen.
Nehéz pörgető
Zabola-Páva ágas-bogas históriáját eléggé nehéz visszapörgetni, mert csak régészeti értékei vagy az egykori fakitermeléssel kapcsolatos múltja külön helytörténeti füzetbe kívánkozik. A Mikes família históriája, a "nagy fejedelmi vadászatok és esküvők", a település jelességei, iskoláinak és egyházainak története, műemlékeinek ismertetése ugyancsak igénybe venné annak az erejét, aki részletes monografikus munka megírására vállalkozna. E sorok írója csak a táj és a föld mélyének bemutatására vállalkozna, a hegyvidék patinás helyneveinek segítségével lehetne kalauzolni az olvasót az ezeréves magyar határ érdekes történetekkel tarkított vidékére, elmondani azt, hogy a hegylábi övezet és a Mezőföld síkjának találkozásánál igen gazdag az altalaj savanyú vizekben, gyógyerejű gázban, s ha ma Zabolát a háromszéki krumplitermesztés egyik legjelesebb vidékének nevezik, évtized múlva gyógyfürdő erősíthetné gazdasági erejét.
Túl a világhálón tároltakon, túl Orbán Balázs gazdagnak mondható, 143 éve közreadott leírásán mégiscsak a helyi kiadványok azok, amelyek maradandóak, s amelyek egy csomagban adják az érdeklődő kezébe a hely gazdag vendégforgalmi ajánlatát. Erre gondolva még a remény is szárba szökkenhet: Zabolán a Csipkés nyaralóhelyen, a Mikes-uradalom ún. Svájci villájában működő, már több vendég befogadására alkalmas szállóhelyeken kívül lassan gyökerezik a falusi turizmus. Amint Ádám Attila polgármestertől megtudtuk, a Csipkésben s az egyre épülő-szépülő Gyárpusztája nevű festői turisztikai övezetben egy-egy olyan ingatlan megvásárlását tervezi az önkormányzat, mely újabb elszállásolási helyek kialakítását célozta meg.
Ádám Attila: Hamarosan gazdasági erővé lesz a turizmus
A rendszerváltás után, 1996-ban Tapolca testvértelepülés önkormányzata adta ki Bartos Jenő helybeli nyugalmazott iskolaigazgató ötvenoldalas falufüzetét, ezt követte az a vaskos és igényes, Zabola című, Budapesten megjelent monografikus kötet 2002-ből, amelynek szerzője a helybeli Csángó Néprajzi Múzeum és Székely Tájház alapítója, dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, aki Zabola nevezetességei címmel összefoglalta a település jelenlegi idegenforgalmi ajánlatát. Ezt a kínálatot a mára már majdnem teljességében egybeépült Páva értékeivel egészíthetjük ki, ahol figyelmet érdemel a református műemlék templom, a turulmadaras hősi emlékmű. A pávai díszítő népi faragás remekeit meg lehet pillantani a helyi népi faragómesterek, a Barabás fiúk műhelyében és Rhéti József nyugalmazott tanító lakásán.
