Végre lehet sízni

2011. január 26., szerda, Közélet

A télen most először lehet örvendeni a sugásfürdői sípályáknak: az elmúlt napokban lerakódott hóréteg — amelyet a hóágyúk is segítettek vastagodni — most már nem csak arra elég, hogy a köveket takarja, hanem élvezhető lesiklást is lehetővé tesz, bár a régi pálya felső, meredekebb részén most is csak a nagyon elszántak karcolták a léceiket.

Tegnapra javult a helyzet, szépen előkészített, elhengerelt lejtők várták a közönséget. Az nem is késett, nyitás után folyamatosan jöttek-mentek az autók, és a kisgyermekek csoportos oktatása is megkezdődött. A két pálya között az új házban rendes illemhely és melegedő fogadja a betérőket, az emeleten meleg italokat és gyors harapnivalót is lehet kapni (a Tribel bérelte ki a helyiséget). A jegy drágult kissé, 10 lejért már nem 8, hanem csak 6 alkalommal lehet ereszkedni, keddtől péntekig 15—20 óra, hét végén és a vakációban 9—21 óra között. Hétfő szünnap, esti sízéskor a régi pályának csak az alsó része használható.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2011-01-26: Közélet - Szekeres Attila:

Országgyűlési bizottság Sepsiszentgyörgyön

Háromszéken ülésezik a magyar Országgyűlés ifjúsági bizottsága szombaton a Három­széki Ifjúsági Tanács meghívására — tájékoztatott Grüman Róbert HÁRIT-elnök.
2011-01-26: Nemzet-nemzetiség - :

A Magyar Szórvány Napja

A 2010-es esztendő mérföldkőnek számít az erdélyi szórványmagyarság legalább egy része számára. A székelyföldi Kovászna és Hargita megye ugyanis nyitott a szórványmagyarság felé: a háromszékiek Hunyad megye, a Hargita megyeiek Beszterce-Naszód és Temes megye magyar közösségei felé.