Válaszok az emberiség problémáira

2011. január 26., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Az eljövendő generációkra is gondoló szakemberek, elemzők, közgazdászok, környezetvédelmi mérnökök, jövőkutató "megszállottak" nem kis erőfeszítésébe kerül az általános gazdasági és környezeti betegségek kórképének felállítása.

De még nagyobb gond a diagnózist követő hatékony terápia, az emberiség problémáira nem egyszerű megfelelő válaszokat találni. Esetenként, ha meg is találjuk azokat, a gyakorlati alkalmazás okoz további nehézségeket.
Mindenki tudja, nem elég a betegség gyógyítására a tüneti kezelés, igazi áttörést az jelentene, ha a társadalom a jelenség gyökereit vizsgálná. Enél­kül állandóan egyre több részproblémát termel, melynek kezelésére mind több energiát és pénzt pazarolnak a költségvetésből. A betegségek tüneti kezelése helyett a problémákat kellene megelőzni. Miért nem érvényesül ez a mód­szer manapság? Mert a gyökerekig visszanyúló terápia nagyon sok időt vesz igénybe. A másik fontos kérdés pedig, hogy egyáltalán akar­juk-e a megoldást?
A magyarországi Nemzeti Fenn­tart­ható Fejlődés Tanácsa kutatócsoportjának Jövőkereső jelenté­sében a következőket olvashatjuk: Ha (...) megelőznénk a prob­lémát, azzal kizárnánk a társadalmi munkamegosztásból azokat, akik eltakarítják, feldolgozzák, lerakják a hulladékot, vagyis magával a problémával foglalkoznak. Már­pedig egy növekedésre kihegyezett világban ez nem lenne kívánatos, és a foglalkoztatásnak sem kedvezne. Ezért sajátos módon a problémagyártás a növekedésnek kedvez: a társadalomnak van, mivel foglalkoznia, a gazdaságnak van, miből növekednie. Ennek a láncolatnak az az egyetlen hibája, hogy a problémagyártásnak és -megoldásnak olyan nagyok a környezeti terhei — és éppen ezért a közvetetten társadalmi költségei is —, hogy előbb-utóbb elviselhetetlen szintre érnek. A környezeti terhek akkor válnak elviselhetetlenné, amikor meghalad­ják a környezeti rendszerek eltartóképességét. Ettől fogva a problémákat már nem csak mi, emberek, de a változó környezet is gyártja számunk­ra. A problémaképződés se­bessége egy ponton meghaladja a probléma kezeléséhez szükséges kapacitásokat, és a jól működő növekedési logika összeomlásba torkollik.
A jelentés a továbbiakban megállapítja, hogy a társadalom nem lép fel, nincs politikai akarat, sem kormányzati cselekvés a fenntarthatóság érdekében. Ezt tetézi, hogy a döntéshozók és a végrehajtók fogalma a fenntarthatóságról többnyire csak a fenntartható gazdasági növekedésre korlátozódik.
A közép-kelet-európai államok majd mindenikére érvényes a jelentés azon megállapítása is, miszerint a társadalmi szervezetek közül sajnálatos módon szinte csak a környezetvédők foglalkoznak fenntarthatósági kérdésekkel. A tevékenységet tekintve a legtöbben a környezeti nevelésre, szemléletformálásra fűzik fel a fenntarthatóság kérdését, úgy vélvén, hogy itt kell, itt lehet kezdeni a társadalom megváltoztatását. Többen az alternatív életvitelben, technológiákban látják az előrelépés lehetőségét. Ők azok, akik ökofalvakba és különböző alternatív programokba menekülnek, s többnyire romantikus, fenntartható életszigeteket képzelnek el a nem fenntartható világban. A valóság­ban ezek a programok kénytelenek megalkudni a nem fenntartható megoldásokkal, hiszen a külvilágtól nem lehet elszigetelődni.
Látható, hogy a fenntarthatóság felé törekvő erőfeszítések még nem érték el azt a határt, ahol képesek a hatásgyakorlásra, s kivezetni a közembert a nem fenntartható társadalomból. Azt is láthatjuk azonban, hogy azok az eszközök, amelyek alkalmasak len­nének e küldetésnek a véghezvitelére, egyelőre nem állnak készen. Mindennek tetejében a társadalom nincs tudatában annak, hogy szüksége van a fenntarthatóságra.
Joggal kérdezhetjük mind­annyian: kiszabadítható-e az emberiség a lassú elmúlásra ítélt, környezeti szempontok szerint nem fenntartható társadalmakból, és léteznek-e elfogadható forgatókönyvek, melyek alapvetően meghatározzák a globális környezet kedvező változásait, melyek alapján előrelátható a világszintű jólét diadala?
(folytatjuk)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 502
szavazógép
2011-01-26: Pénz, piac, vállalkozás - Csinta Samu:

Nem tűnik el, csak átalakul (Lidl lesz a Plus áruházakból)

Még nem tudni pontosan, mikor, de legkésőbb február 20-ig valamelyik reggel Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is arra ébredünk, hogy a Plus-üzletek helyén Lidl-áruházak várják a vásárlókat. A népmeseinek tűnő körülményekben nincs semmi túlzás, az átállást ugyanis az üzletek bezárása nélkül szeretnék megvalósítani.
2011-01-26: Pénz, piac, vállalkozás - Balogh Klára:

A családi pótlék (Törvénytár)

A Hivatalos Közlöny első részének 2010/889-es számában december 30-án megjelent a 277-es számú, családi pótlékra vonatkozó törvény, amely 2011. január elsejével lépett életbe.