A demokrácia elvének érvényesülése azt is megköveteli, hogy a területi szervezetek súlyuknak megfelelően vegyenek részt a döntéshozásban. Az autonómiát nem csak közjogi értelemben, a Székelyföld és a teljes romániai magyarság tekintetében kell megvalósítani, hanem az RMDSZ-en belül is biztosítani kell a területi szervezetek cselekvési autonómiáját — vallja. Eckstein-Kovács Péter megszüntetné az elnöki hivatalt, a szövetségi elnök működéséhez szükséges szolgáltatásokat is az Ügyvezető Elnökség feladatkörébe utalná, így jelentős kiadásokat takarítana meg a szervezet. A politikai alelnöki tisztségről az a véleménye, hogy ,,nem kell politikai alelnök, márpedig úgy néz ki, hogy ezt személyre szabottan be akarják vinni az alapszabályzatba". A döntéshozatal kapcsán hangsúlyozta: meg kell változtatni a vezető testületekben — elsősorban a Szövetségi Állandó Tanácsban — a kinevezett tagok arányát, hiszen jelenleg tizennégy ilyen személy van, és csak hárman képviselik közvetlenül az önkormányzatokat és a helyi szférát. Ezt az arányt meg kívánja fordítani.

Benyújtotta pályázatát Kelemen Hunor
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter tegnap délután hivatalosan átadta Kovács Péter kongresszusi biztosnak az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségébe való jelöltséghez szükséges hivatalos iratokat, annak a tíz területi szervezetnek a határozatát, amely indulását támogatja a februári kongresszuson. Ezek az RMDSZ Szilágy, Hunyad, Fehér, Brassó, Beszterce-Naszód és Szeben megyei és a háromszéki, csíkszéki, gyergyószéki és udvarhelyszéki szervezetei. Több mint 10 000 magyar ember aláírásával is támogatta jelöltségét. Programjának címe Szövetség a magyarokért, elképzeléseit ismertetve kifejtette: vissza akarja adni az embereknek a szövetséget. ,,Bízom abban, hogy vissza tudjuk adni azok bizalmát, akik eltávolodtak a közélettől" — vélekedett. Programjából még kiemelte a szövetség döntéshozatali mechanizmusainak kiszélesítését az arányosság, az egyensúly és a szolidaritás elve mentén. Mint mondta, prioritás a Székelyföldi Fejlesztési Terv elkészítése 2011 nyaráig, és megalakítják a Kulturális Autonómia Tanácsot, amely az erdélyi magyar értelmiség és civil szféra egyeztető fóruma lesz. Bejelentette: március végén Erdélyi Konzultáció névvel programot indít, amelynek során az RMDSZ megkérdezi, melyek a romániai magyarság prioritásai, milyen feladatokkal bízzák meg az érdekképviseleti szervezetet.

Tízezren tüntettek a kormány ellen
Több mint tízezren tüntettek tegnap Mioveni-ben a kormány politikája, a Munkatörvénykönyv módosítása, az üzemanyag drágulása ellen. A Dacia-üzem szakszervezete által szervezett tiltakozó megmozduláson a szakszervezeti vezetők felhívták a figyelmet: a Munkatörvénykönyv tervezett módosítása nyomán az állami alkalmazottak és a magánszférában dolgozók egyaránt kiszolgáltatottá, munkaadóik rabszolgáivá válnak. A tiltakozó tömeg az államfő és a kormány lemondását követelte. A szakszervezeti vezetők szerint további tiltakozások, utcai megmozdulások következnek, amennyiben a kormány nem veszi figyelembe módosító javaslataikat az új Munkatörvénykönyv kidolgozása során.

Patthelyzet az igazságszolgáltatásban
Előzmény nélküli helyzet alakult ki az igazságszolgáltatásban, miután tegnap az alkotmánybíróság úgy döntött, érvénytelen a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács új tagjainak beiktatása, a régi tagok mandátuma pedig január 14-én lejárt. Így gyakorlatilag nem működik az a testület, amely a bírák és ügyészek munkáját felügyelné. A taláros testülethez a Demokrata Liberális Párt szenátorai nyújtottak be óvást, miután Traian Băsescu kifogásolta, hogy az igazságszolgáltatási tanács több tagját újraválasztották, holott a Monica Macovei volt igazságügyi miniszter mandátuma idején elfogadott jogszabály szerint a tagok mandátuma hat évre szól, és nem meghosszabbítható.