Csaknem két évezredet áthidaló hídtervvel álltak elő szerb archeológusok és mérnökök: hologramot vetítenek a Dunára, amely három dimenzióban ,,feltámasztja", térben láttatja majd Traianus római császár (Kr. u. 53—117) egykori hídját.
Miomir Korac, a projekt vezetője az AFP-nek elmondta, a vetített hologram a 150—200 méter hosszú eredeti híd replikája lesz. ,,A Dunára szivattyúkat telepítünk, amelyek parányi vízcseppeket porlasztanak szét a levegőbe, ezekre lézersugarak rajzolják majd rá a híd képét a szerb oldalról." A híd 50 méteres makettjét különben fel is fogják építeni a hajdani híd tényleges helyének közelében. A két eredeti pillér maradványait restaurálják, és a közelben lévő Traianus asztalát, mely jelenleg csak a folyón közlekedő hajókról látható, elérhetővé teszik a folyó felől — közölte a régész.
,,Traianus asztala a császár dákok elleni hadjáratának állított emléket. Ideje restaurálni ezt a helyet. A maga idején valóságos világcsoda volt, a mi dolgunk ezt megmutatni" — szögezte le Korac. A császár hadjáratának színhelye ma Románia területéhez tartozik, legismertebb megjelenítése pedig Rómában látható Traianus oszlopának domborművein.
A szerbiai munkálatok beilleszkednek abba a nagyobb ívű, Itinerarium romanum Serbia nevű programba, amelynek célja az ország antik nevezetességeinek bemutatása. ,,Össze akarjuk kapcsolni a Szerbia területén lévő összes római kori építészeti együttest, hogy népszerűsítsük a tudományt, a régészet eredményeit, és gazdaságilag is kiaknázzuk a bennük rejlő nagy turisztikai lehetőséget" — fejtette ki az archeológus. A projekt elnyerte az Európai Beruházási Bank és egy európai bankkonzorcium támogatását.
,,Megvalósítása összesen 13 millió euróba (több mint 55 millió lej) kerül. A terv szerint 2012 végéig Szerbia területén valamennyi nevezetes római emlékegyüttest olyan állapotba kellene hozni, hogy fogadhassa a turistákat. Ezzel fel lehetne hívni a figyelmet arra a tényre is, hogy nem kevesebb, mint 18 római császár született ezen a területen — köztük az a Nagy Konstantin is, aki Kr. u. 313-ban kiadta a kereszténységet törvényes vallásként elismerő milánói ediktumot" — mutatott rá Korac.