Majd mindenki tudja, hogy Sopront a Civitas Fidelissima, azaz A leghűségesebb város elismeréssel illették, mivel Trianon után népszavazással döntöttek a város és környéke hovatartozásáról, és a többség Magyarország mellett voksolt.
Ám kevesen ismerik egy másik város történelmének azon pillanatát, amikor a polgárok fegyverrel szerezték vissza a magyar földet. Balassagyarmatot 1919. január 29-én véres harcok árán szabadították fel a megszálló cseh csapatoktól. A magyar Országgyűlés Civitas Fortissima, azaz A legbátrabb város címmel tüntette ki. Az első világháború végét követő eseményekről Matúz Gábor készített filmet. A legbátrabb város játékfilmes elemekkel tűzdelt dokumentumfilm, melyben történészek elevenítik fel a nemzetközi helyzetet, a magyarországi állapotokat, a Balassagyarmaton történteket meg a szerző rendezésében eljátszották. A film a tavaly októberi csíkszeredai magyar—román dokumentumfilm-fesztiválon a Duna Televízió díját kapta meg.
Mindennek vége, a háború elveszett, az álmok a porba hulltak, fájdalom, megaláztatás, bukás érte a magyar hadsereget és Magyarországot egyaránt. 1918 télbe hajló őszén egy reményvesztett, vert sereg tartott hazafelé.
A Balassagyarmatra hazaérkező katonák elhányták fegyvereiket s a maradék lőszert. Akadtak, akik összeszedték, s eldugták a ki tudja mikor veszik hasznát reményében. Nyomorúságos majdnem-ország fogadja a frontról hazatérő katonákat: Magyarországnak nem voltak nemzetközileg elismert határai, csupán demarkációs vonalak jelölték a pillanatnyi állapotot. A csehek, románok és szerbek nagyravágyó tervei felosztották az ezeréves Magyarországot. Az állami szintre emelt pacifizmus sötét jövőt jósolt. Aki csak tehette, megszabadult fegyverétől, közben a szomszédok fegyverkeztek.
A köztársaság kikiáltása a káoszt hozta el Magyarországra. Hiányoztak az élet alapvető feltételei, spanyolnátha tetőzött, a közbiztonság padlón volt. Kun Béla a rendszer fegyveres megdöntésére törekedett.
Északon október 28-án Masarik és Benes létrehozta a független csehszlovák államot. A cseheknek szükségük volt a szlovákokra a szláv többség okán. Az antant elismerte az újdonsült államot, amelynek nem volt területe, nem voltak határai. Elképesztő történelmi érveket sorakoztattak, melyek nem állták helyüket, de mégis sikerült! Például: Visszafoglalni a történeti Szlovákiát! szlogent tűztek zászlajukra, mikor Szlovákia nem létezett soha. Masaryk elnök a csehszlovák szövetséges államban Szlovákiának teljes önállóságot, saját közigazgatást, saját parlamentet ígért — papíron. Utóbb lenézte a szlovákokat: még autonómiára is képteleneknek tartotta őket. A szlovák nyelvet nem ismerte el, a cseh egy nyelvjárásának tartotta. Nem ismerte el a szlovák nemzetet sem.
Csehország nem vett részt a háborúban, mert nem is létezett. A győztes hatalmak mégis teljesítették a jogtalan cseh követeléseket. A Vix-jegyzék szerint a cseh csapatok — a monarchia hadseregéből dezertált cseh katonákból szerveződött légió — az antant haderejének részét képezték.
Benesék minél nagyobb államot akartak, s ez megfelelt Franciaország érdekeinek. A cseh csapatok novemberben megszállták a Felvidéket. Károlyi Mihály miniszterelnök fejet hajtott, csupán jegyzékben tiltakozott, de a magyar csapatokat kivonta az országrészből. Kassa, Losonc, Pozsony elveszett. Az Ipoly folyó jelentette a demarkációs vonalat. Ám a csehek étvágya nagy volt, s azon is átkeltek, elfoglalták Balassagyarmatot. Minél délebbre akarták tolni az újonnan létrehozott állam határát, kész tények elé kívánva állítani az akkor már zajló párizsi béketárgyalások döntnökeit.
A város polgárainak nem tetszett az új helyzet, s nemcsak zúgolódtak a megszállás ellen, hanem cselekedtek is. Meggyőzték a közelben állomásozó magyar csapatokat, segítsenek az ellenség kiverésében. Kényes kérdés volt, mert a katonáknak az akkori kormány megtiltott mindenféle harci cselekedetet. Kétheti idegen megszállás után vasutasok, iparosok, kereskedők, orvosok, tanárok, diákok és a környékben állomásozó katonák elűzték Balassagyarmatról az idegen csapatokat. Az összecsapások több halálos áldozatot követeltek, sokan megsebesültek. A példaértékű városi összefogás megakadályozta, hogy a cseh légió katonái hosszú távra berendezkedjenek az Ipoly bal partján, s ezzel megmentettek egy darabka Magyarországot. A vesztes háború után csatát nyert Balassagyarmat, a legbátrabb város.
