Szavazati jogot, gyest és autonómiát

2011. január 27., csütörtök, Közélet

Támogatja azt az elképzelést, mely szerint a magyar állampolgárságot elnyerő határon túli magyaroknak is legyen szavazati joguk és képviselőjük a magyar Országgyűlésben — nyilatkozta tegnap Marosvásárhelyen Farkas Csaba MPP-alelnök, aki a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) külpolitikai és jogi bizottságának is tagja.

A Németh Zsolt külügyi államtitkár által elnökölt bizottság január 21-i ülésének napirendjén erről is tárgyaltak. Farkas Csaba elmondta: a magyarországi ellenzéki pártok — a szocialisták és a liberálisok — nem értenek egyet a szavazati jog ilyetén kiterjesztésével, de a magyar kormány megadná. Az országgyűlési választásokról van szó, nem a helyhatósági vagy körzeti szavazásról, de mindezt később kell véglegesíteni — szögezte le. Azt is bejelentette: a MÁÉRT külpolitikai és jogi bizottsága három-négy hónapon belül kodifikálja az autonómiát, meghatározza a Magyar­ország határain túl élő összes magyar autonómiaköveteléseire érvényes alapfogalmakat. "Első lépésként a bizottság elnöke, Németh Zsolt elemzi a kulturális autonómiáról szóló létező európai jogszabályokat. Második lépésként kodifikálni kell a kritériumokat, mert a szlovákiai úr mást ért autonómia alatt, és mást mond az RMDSZ vagy mi. Teljes összevisszaság van, senki nem tudja, mi hogyan legyen. Ha megállapodtunk ezekben a konkrét kérdésekben, mindenki kidolgozhatja azt a jogszabályt, amely összeegyeztethető országa törvényeivel. Természetesen nem lehet egyetlen törvényt kidolgozni az egész Kárpát-medencére" — véli Farkas. Ha elkészül az autonómia kodifikációja, és összeegyeztetik ezt az adott országok törvényeivel, illetve az európai szabályozással, újabb lépések következnek, egyebek közt az EP-ben is. Ha lesznek törvénytervezetek, a magyar kormány is támogathatja őket, tárgyalhat többek között a román kormánnyal. Tartsanak történelmi találkozókat, és ott tárgyaljunk az összes, számunkra fontos dologról — vázolta az elképzeléseket. Az MPP egy másik alelnöke, Kiss István gyermeknevelési támogatást követel a magyar államtól azok számára is, akik könnyített honosítási eljárással szereznek magyar állampolgárságot. A Maros megyei politikus szerint a gyes nagyobb segítség lenne a tanévenként 20 000 forintos oktatási támogatásnál, amelyet a határon túl magyarul tanuló gyermekek szüleinek nyújtanak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2011-01-27: Világfigyelő - Szekeres Attila:

Röviden

A médiatörvényről Brüsszelben
A médiatörvénnyel nem veszélyeztetni, hanem erősíteni akartuk a véleményszabadságot — mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap Brüsszelben az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán, miután több EP-képviselő felvetette a médiatörvény kérdését. Navracsics megerősítette, hogy a magyar kormány már a jövő hét elején elküldi hivatalos válaszát az Európai Bizottság felvetéseire. A meghallgatáson elhangzott olyan képviselői felvetés, hogy a magyar törvény — azzal, ahogyan megfogalmazza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét — korlátozza a véleményszabadság érvényesülését. Válaszában Navra­csics kifejtette: magyar felfogás szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás nem jelent veszélyt a véleményszabadságra nézve.
2011-01-27: Közélet - Farkas Réka:

MPP: Az RMDSZ ­kovásznai árulása

Kovászna gyásznapjának, a december 5-i népszavazáshoz hasonló gesztusnak nevezte Kulcsár-Terza József, az MPP megyei elnöke, hogy a kedd délutáni tanácsülésen az RMDSZ összefogott a román képviselőkkel, és visszavonták azt a határozatot, amely hivatalos ünneppé nyilvánította volna március 15-ét.