Mégis, mennyi egy kilogramm? Bár a kérdés butaságnak tűnhet, a tudósokat mégis kétszáz éve foglalkoztatja a kérdés. Most talán egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy ne egy létező és jól őrzött tárgy jelentse az egyik legfontosabb mértékegység alapját.
A kilogramm — a tömeg mértékegysége — az egyetlen SI-alapegység, amely etalonon — vagyis hiteles mintapéldányon — és nem fizikai állandón alapszik. A mintapéldány egy platina-irídium henger, amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban (BIPM) őriznek Franciaországban. A kilogramm stabilitása kulcsfontosságú, lévén hogy ez jelenti a más mértékegységekre történő átváltás alapját. Az utóbbi száz évben végzett mérések viszont arra utaltak, a mintapéldány 50 mikrogrammal megváltozott. Ez arra sarkallta a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalt, hogy új meghatározással álljon elő. A brit tudományos akadémián tudósok gyűlnek össze, hogy bemutassák, milyen előrelépéseket értek el a kilogramm újradefiniálásában — mégpedig a kvantumfizika egyik alapját jelentő Planck-állandó segítségével. ,,Egyetértés alakult ki abban, hogy a kilogrammot valamikor a közeli jövőben újra meg kell határozni a Planck-állandóból kiindulva" — fogalmazott a BIPM egyik fizikusa közleményében.
Michael Stock szerint kutatók olyan kísérleteket végeznek, amelyek kapcsolatot teremtenek a tömeg és a Planck-állandó között. Új definíció azonban semmiképp sem léphet életbe addig, amíg a világ minden táján elvégzett teszteredmények nem támasztják azt alá — magyarázta a fizikus.
