Februári határidő
Az agrártárca meghosszabbította a kérésbenyújtási határidőt: a hegyvidéki térségekben gazdálkodó tejtermelők 2011. február 15-ig nyújthatják be kéréseiket a megyei kifizetési ügynökségekhez.
Idén magánszemélyek (magántermelők) is jogosultak a hátrányos helyzetben gazdálkodók állattartási támogatására, a kérelmezőnek 2—15 fejőstehénnel kell rendelkeznie. Az egyedenként fizetendő támogatás nem haladhatja meg a 250 eurót. Az állománynak szerepelnie kell az országos gazdasági nyilvántartásban, az állatokat pedig a gazdaságban, illetve termelésben kell tartani a támogatási időszakban. A pénzt 2011. június 30-ig kapják meg a gazdák. (Incze Péter)
Kifizetik a földalapú támogatást
Várhatóan március végéig valamennyi háromszéki igénylő megkapja a földalapú támogatást — jelentette be Albert Álmos szenátor. A hivatalos határidő június 30., ám ezt túl későinek találták, mert már a tavaszi munkálatoknál igencsak jól fogna a pénz. Ezért jártak közbe, és ígéretet kaptak a minisztériumtól, hogy igyekeznek a háromszéki gazdáknak korábban kiutalni azt. A termelők 80 százaléka 2010-ben kapott előleget (többnyire a nekik járó összeg felét), és mostanáig körülbelül húsz százalékuknak kiutalták a teljes összeget. (-kas)
Búzaimport előtt
Románia 400 000—500 000 tonna búzát készül importálni a mostani idényben — közölte a mezőgazdasági miniszter helyettese. Adrian Rădulescu elmondta: a tavalyi betakarításból eddig 1,65 millió tonna búzát exportáltak. Állítása szerint Romániát jelenleg semmilyen élelmiszerválság nem fenyegeti, elegendő az őrölni való búza a hazai piacon, de az idei betakarításig még 400 000—500 000 tonna importra lesz szükség a hazai igények biztosításához. Románia 2010-ben 5,7 millió tonna búzát takarított be, kukoricatermése pedig kilencmillió tonnával ötéves csúcsot ért el, és ezzel az EU-ban a második legnagyobb kukoricatermést mondhatta magáénak.
Húszezren a Hungexpón
Kétszázhúsz kiállító részvételével zajlott az elmúlt héten Budapesten a térség legjelentősebb agrárgép-kiállítása, az Agro+Mashexpo és azzal együtt a Magyar Kert, illetve a Szőlészet és pincészet kiállítás. A több mint húszezer látogató jelentős része vidékről érkező gazda, termelő volt, valamint a gazdálkodószervezetek képviselői, de külföldről is sok szakember és üzletember érkezett. A három kiállításhoz több mint hatvan előadás kapcsolódott. A témák között az állattenyésztési támogatások jövője, a versenyképes tenyészállat-előállítás is szerepelt, csakúgy, mint a vörösiszap-katasztrófa utáni tájrehabilitáció, illetve a biogáz, bioüzemanyag, megújuló energiák jövőjének kérdése. Jó kezdeményezésnek bizonyult a Szőlészet és pincészet kiállításon a "vendég borrégió" választása, elsőként Villány borászai mutatkoztak be egy-egy nap a fővárosi kiállításon.
