MagaslesHa ledől az egyiptomi dominó

2011. február 1., kedd, Világfigyelő

Kísértet járja be Észak-Afrika muzulmán államait, a forradalom kísértete. Kísértetiesen hasonlatos a helyzet az 1989-es csillagévhez, amikor néhány hónap alatt összeomlottak a kelet-közép-európai térség szocialista diktatúrái, mert a változások iránti vágyból utcára vonultak a tömegek.

Az összehasonlítás kétségtelen gyönyöre sem vezethet tévútra, Észak-Afrika nyomorgó muzulmán államaiban aligha lesz a két kedden európai vagy amerikai értelemben vett demokrácia, de kétségtelen, a Tunéziában meginduló tüntetések, amelyek a diktatúra végét jelentették, ragályosnak bizonyultak, s a szomszédos országokban, Algériában, Egyip­tomban, Jemenben is utcára vonultak az elégedetlenkedők. A térség diktatúráiban sok a közös vonás, általában katonák irányítanak, és a három évtizede uralkodó diktátorok kormányzói stílusától nem idegenek a kíméletlen, erőszakos megoldások. Ráadásul ezek az országok szegények is, óriási a munkanélküliség. Egyiptomban napok óta néznek szembe — noha kijárási tilalom van! — a türelmüket elveszítő és változásokat, reformokat, demokratikus közállapotokat, szabad választásokat, munkahelyeket követelő tömegek a rendőrséggel, eddig több mint százra tehető a halottak s kétezerre a sebesültek száma. Vasárnap egy kilétét fel nem fedő kormánytisztviselő elismerte: a rendőrség több alkalommal is éles töltényt használt — magyarul: könyörtelenül a tömegbe lőttek, de az emberáradatot már nem lehet megfékezni, s hiába menesztette korrupt miniszterelnökét a három évtizede uralkodó 82 éves Mubarak elnök, az ő távozását is erőteljesen követelik. Utóda, legalábbis átmenetileg, a bécsi száműzetéséből hazatérő, Nobel-békedíjas Baradei, az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt vezetője lehet, noha Egyiptomban nagyobb hagyománya van a tábornokok uralmának.
Bár a tunéziai helyzetre sem az amerikai külügyér, sem Obama elnök nem reagált, Egyiptomot az utóbbi napokban többször is óvva intették, arra hívták fel a hatalmához ragaszkodó Mubarak figyelmét, hogy nem halogathatja tovább a demokratikus reformokat. Nyilván sem Amerikának, az Európai Uniónak, sem Izraelnek nem mindegy, ki veszi át a hatalmat Kairóban, s mindez milyen hatással lesz a nyolcvanmilliós ország Izrael-politikájára. Még megjósolni sem lehet, mi történik, ha ledől az egyiptomi dominó, ha szélsőséges iszlamisták ragadják magukhoz a hatalmat, akik esetleg már nem ismerik el Izraelt, megszűnik az ún. ,,hideg béke"! Ráadásul Egyiptomnak másik két szomszédjával, Líbiával és Szudánnal is nagyon rossz a viszonya. Mindez veszélyeztetheti az ingatag közel-keleti egyensúlyt. Ezért az amerikai diplomácia érezhetően Baradeit támogatja...

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 506
szavazógép
2011-02-01: Világfigyelő - :

Menekítik polgáraikat

Zűrzavar uralkodik Kairó nemzetközi repülőterén, kül­földiek ezrei igyekeznek elmenekülni a belpolitikai vál­ság és tüntetések sújtotta Egyiptomból.
2011-02-01: Világfigyelő - Bogdán László:

Magyar tükör

Az MSZP áll a médiatörvény elleni külföldi támadások hátterében — derül ki a Magyar Nemzet írásából. A magyar szocialista képviselők egy háttéranyagot köröztettek az Európai Par­lament szocialista frakciójában.