Újra elfogadták az államnyelvtörvény módosítását
A szlovák parlament újra megszavazta a köztársasági elnök által visszaadott államnyelvtörvény módosítását, amely a felére csökkentette az eredeti pénzbüntetéseket. Ivan Gasparovic december végén azért utalta vissza a törvénymódosítást a parlament elé, mert nem értett egyet azzal, hogy a jogszabály megsértéséért kiszabható büntetések nem lennének kötelezőek, hanem azokról a kulturális tárca döntene.
Gasparovic azt javasolta, hogy a büntetés legyen kötelező jellegű. Az 150 tagú testületben 78-an szavaztak újra igennel a jogszabály módosítására. A kormányoldal kezdeményezésére a pozsonyi parlament az eddigi 5000-ről 2500 euróra csökkentette a szlovák államnyelvtörvény megsértéséért kiszabható pénzbüntetés felső határát. Büntetéseket a kormányoldal értelmezése szerint a jövőben csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak — azok is csak olyan esetben, ha közigazgatási információkat, valamint az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven —, magánszemélyek nem. A büntetés kiszabása nem kötelező.
Nobel-békedíjra jelölték a WikiLeaks-et
Lehet, hogy Julian Assange veheti át a következő Nobel-békedíjat, mert egy norvég parlamenti képviselő hivatalosan is jelölte a WikiLeaks portált — jelentette tegnap az oslói NTB hírügynökség. Snorre Valen, a Szocialista Baloldali Párt képviselője azzal indokolta javaslatát, hogy a WikiLeaks egyike azoknak, akik a legtöbbel járultak hozzá ebben a században a véleményszabadsághoz és az átláthatóság elősegítéséhez. Ennek legújabb példája a norvég politikus szerint a WikiLeaks leleplezése az elmúlt hetekben megbuktatott tunéziai elnök hatalmas magánvagyonáról.
A roma holokauszt elismeréséért
A második világháború alatt a romákat sújtó népirtás elismerésének fontosságát hangoztatta Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke tegnap Brüsszelben, az EP plenáris ülésén tett nyilatkozatában. Ugyanott Győri Enikő európai uniós ügyi államtitkár az EU soros elnöksége nevében fontosnak nevezte az emlékezést a roma holokausztra, azaz porrajmosra, és felhívta a figyelmet, hogy az unió jelenleg dolgozik egy európai roma-keretstratégián. Az Európai Bizottság nevében a plenárison felszólaló Maros Sefcovic hangoztatta: azon kell dolgozni, hogy garantálni lehessen, hasonló borzalom még egyszer nem történhet meg. Járóka Lívia (Fidesz), az EP egyetlen roma képviselője javasolta, hogy az EU-tagországok nemzeti tanterveiben jelenítsék meg a romákkal közös történelmet. Göncz Kinga (MSZP) közleményében úgy vélte, a mostani EP-megemlékezés fontos állomása volt a többség és Európa legnagyobb kisebbsége közötti bizalomépítésnek.
