A háromszéki kutyatartók figyelmét igyekeznek felhívni a Nez Perce Egyesület képviselői az állatok soron következő tüzeléses időszakában várható nehézségekre és felelősségre. Ilyenkor ugyanis ösztöneikre hallgatva a "legjólneveltebb" kutyák is elkóborolnak, és falkába tömörülve keltenek félelmet az emberekben.
A közelmúltban bekövetkezett bukaresti tragédia — halálra mart egy kutya egy asszonyt — és annak visszhangja nyomán informáló kampányba kezd a szépmezői kutyamenhelyet működtető Nez Perce Egyesület. Jövő héttől valamennyi sepsiszentgyörgyi postaládában megjelennek a kétnyelvű szórólapok, amelyek révén igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a tüzelés időszakának várható következményeire. "Ilyenkor a legmagabiztosabb gazdi is számíthat arra, hogy kedvence eltűnik néhány napra, ezért fokozott figyelmet kérünk a minél hatékonyabb megelőzés érdekében — fogalmazott tegnapi tájékoztatóján Horia Kraus, az egyesület elnöke. — A falkákba tömörülő állatok normális körülmények között nem ártalmasak, ennek ellenére érthető az a félelem, amelyet a polgárokban kivált egy kutyafalka." Kraus szerint sepsiszentgyörgyi viszonylatban a gazdátlannak tűnő ebek 80 százaléka gazdával rendelkezik, a maradékot pedig az őrkői körzetből érkező kutyák teszik ki, amelyeket az ételmaradékok is a város belsőbb körzeteibe csábítanak.
A kérdés megoldása országszerte nagy vitát vált ki. A hivatalos álláspont szerint az ebeket sterilizálni kellene, majd visszaengedni az utcára — kizárva az eutanáziát. Kondor Atilla állatorvos szerint ez semmit nem old meg, mert az ivartalanított kutyák ugyan nem szaporodnak, ám a beavatkozást követően megnövekszik a várható élettartamuk. Egy végleges ivartalanítás 170 lejbe kerül, de az időleges, egy évre érvényes beavatkozás ára is 90 lej. A háromszéki szakemberek a nyugati gyakorlatot tartanák követendőnek, amely öt-hét napos várakozási idő után — ha ezalatt nem jelentkezik a kutyáért a gazdi, vagy nem sikerül örökbefogadónál elhelyezni — az elaltatást alkalmazza.
