Sertéstartók felkarolása
Hamarosan az unió támogatást nyújt a sertéstartóknak a hús magántárolásához — jelentette be Dacian Cioloş, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa. A tagállamok egy részének megítélése szerint a sertéshús ára túlságosan alacsony a magas takarmányárakhoz képest.
Néhány más tagország szerint viszont az áraknak szabadpiaci viszonyok között kell mozogniuk. A magántárolás azzal tud segíteni a helyzeten, hogy a gazdák visszatarthatják a húst az árak megfelelő alakulásáig. Cioloş hozzátette: erőfeszítéseket tesznek annak érdekében is, hogy az intézkedés egyszerűsített eljárással történjen. A kis, családi gazdaságokban tartott sertésállományok miatt Románia nem tud eleget tenni az unió állat-egészségügyi feltételeinek, s ennek következtében nem engedélyezték az országban előállított sertéshús exportálását. A vidéki állattartó gazdáknak évek óta gondot jelent az állatok értékesítése és az állatvédelmi feltételeknek megfelelő levágása, ezért az agrártárca korszerű vágópontok létrehozásával nyújtana segítséget a közeljövőben.
Légli Ottó az év borásza Magyarországon
A balatonboglári borvidéken tevékenykedő Légli Ottónak ítélték oda többéves kimagasló szakmai teljesítménye elismeréseként az év borásza címet 2010-re. A díj a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb kitüntetés, amelyet az 1992-ben alapított Magyar Borakadémia felkérésére ítélnek oda a szavazásra felkért szakértők. Légli borászata két évtizede működik, egy jó évben 150 000 palack bort állítanak elő, azaz mintegy ezer hektolitert. Az árbevétel évente 60—80 millió forint körül mozog. A borokat elsősorban belföldön értékesítik, és meghatározóan száraz fehér borokat készítenek. Tavaly az előző évinél több mint egymillió hektoliterrel kevesebb bor került a szüretet követően a pincékbe Magyarországon. Az előzetes adatok alapján a mennyiség nem érte el a kétmillió hektolitert sem, szemben a 2009-es 3,3 millió hektoliterrel. A jelentős csökkenés oka elsősorban a szélsőséges időjárás.
Újabb csúcson az élelmiszerár-index
Januárban újabb csúcsra emelkedett az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) havi élelmiszerár-indexe: a hét hónapja folyamatosan növekvő mutató 1990-ben bevezetett mérése óta most a legmagasabb. Az index az idei év első hónapjában 3,4 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, és 231 pontra emelkedett. Ezzel a 2007—2008-as élelmiszerválság idején, 2008 júniusában mért 224,1 pontot is jóval meghaladja. A FAO szakértői szerint az adat világosan jelzi, hogy az árfelhajtó hatások nem enyhülnek, és a magas árak a következő hónapokban is kitartanak. Robert Zoellick, a Világbank elnöke nemrégiben sürgette a világ államainak vezetőit, hogy adjanak elsőbbséget az élelmiszerhelyzet megoldásának, és az egyre szélsőségesebb élelmiszerár-ingadozás letörésének.
Állami beavatkozással a spekuláció ellen
A nyers kávé meredeken emelkedő ára kapcsán állami beavatkozást sürget az élelmiszerárakkal történő spekuláció megfékezésére a Kraft Foods, a világ egyik vezető élelmiszergyártója. A cég európai kávéüzletágának vezetője szerint több átláthatóság kell a kávékereskedelemben, és az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európában is törvénnyel kellene szabályozni az élelmiszerekkel üzletelő tőzsdei cégek egyértelmű azonosíthatóságát. Hubert Weber a Welt am Sonntag lapnak nyilatkozva úgy véli, hogy az átláthatóság mellett a tőzsdei kereskedés alá vont termékek mennyiségét is korlátozni kellene. A nyers kávé ára az elmúlt hónapokban 50 százalékkal nőtt a világpiacon, és a londoni, illetve a New York-i árutőzsdéken rekordszinten mozog. A kávékonszernek egyértelműen a spekulánsok árfelhajtó üzletelését sejtik a magas árak mögött. Az EU-ban már léteznek tervek a spekuláció hatásának korlátozására az élelmiszerpiacon, de az uniós szervek eddig nem avatkoztak be.
