A bánya mélye

2011. február 8., kedd, Máról holnapra

A hét végi Zsil-völgyi bányaszerencsétlenség — az urikányi bányában robbanás következtében öt bányász vesztette életét — megint és újult erővel a romániai fekete lyukra, a Zsil völgyére és a román gazdaság nagy betegére, a szénbányászatra hívta fel a figyelmet.

Hogy milyen állapotok uralkodnak a tizenkilencedik század végén megnyíló szénbányákban, arról megdöbbentően naturalisztikus és sokkoló képet festett a kilencvenes évek közepén az egyik legnagyobb román filmrendező, Lucian Pintilie. Nagyrészt a bányákban forgatott Túl késő című filmjében, amely részletező, cáfolhatatlan szociográfiai megjelenítésben ábrázolja az animálisnak nevezhető, nyomorúságos bányászlétet, az elállatiasodás stációit, a nyomorúságos munkakörülményeket. Amelyek — és ezt sem árt most, a katasztrófa harmadnapján hangsúlyozni — azóta sem igen változtak, sőt, még romlottak is. Aki alászáll, a szó szoros értelmében az életével játszik... S jelenleg körülbelül tízezren dolgoznak ezekben a veszteséges bányákban, amelyek egy részét be is akarják zárni.
Fejlesztés az elmúlt húsz évben sem történt, noha a bányászok sokszor és igen erélyesen követelték munkakörülményeik javítását. Ennek ellenére maradt minden a régiben, pedig — különösen Iliescu első elnöksége idején — a Zsil-völgyi bányászokat politikai célokra is felhasználták, természetesen mindent megígérve nekik, de ezekből semmi sem valósult meg. Nem történt fejlesztés, mintha a vízhiánnyal és munkanélküliséggel küszködő térséget — amely, mint az állatorvosi ló, mutatja a román gazdaság minden ,,betegségét" — végképp magára hagyta volna a hatalom. A váltakozó kormányok sokat ígértek, keveset tettek.
Munkájuk ugyan életveszélyes, a bányászok fizetései mégsem verik le a lécet, annak ellenére, hogy a különben veszteséges bányavállalatok menedzsereinek, vezetőinek, igazgatóinak, szakszervezeti vezetőinek fizetése 5—6 ezer lej körül mozog, sőt, esetenként még magasabb is, tíz, akár tizenötszörösei a bányászokénak. Ez is a román gazdaság érthetetlen anomáliái közé tartozik, míg a közalkalmazottak fizetéseit az elmúlt évben 25 százalékkal csökkentették, a veszteséges állami nagyvállalatok vezetői-menedzseri köre munkásaik fizetéséhez képest csillagászati összegeket vág zsebre. Egy hónap alatt többet keres egy bányavállalati csúcsvezető, mint bányásza egy esztendőben. Ezt tavaly egy kormányrendelet megszigorította, de a szigorítást ,,elfejtették" meghosszabbítani, s idén minden ugyanolyan, amilyen volt...
Visszatérve az urikányi tragédiára, úgy gondoljuk, eljött az ideje annak, hogy a regnáló, ki tudja, hányadik Boc-kormány immár komolyan átgondolja, mihez kezd a Zsil völgyével és a lehetetlen körülmények közé süllyedő román szénbányászattal.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2011-02-08: Közélet - :

A Háromszék Kovásznán

Holnap este hat órától a kovásznai művelődési ház nagytermében könyvbemutatót tartunk, és lapunk szerkesztői találkoznak az olvasókkal. Bemutatjuk Máthé László zágoni roma meseíró Cigánytáltosok című könyvét, a Sylvester Lajos szerkesztésében megjelent Háromszéki nekigyürkőzés című kötetet, valamint Kisgyörgy Zoltán Harangoskönyv című kiadványát. Jelen lesz Bogdán László, Bokor Gábor, Farcádi Botond, Kisgyörgy Zoltán, Kuti János, Sylvester Lajos. Közreműködik Thiesz Katalin népdalénekes és a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
2011-02-08: Közélet - :

Magánlevelekkel az autonómiáért (Mozgósít a Székely Nemzeti Tanács)

Levélben kéri Székelyföld autonómiáját Băsescu elnöktől a Székely Nemzeti Tanács. A kezdeményező gyergyószéki alelnök, Árus Zsolt azt szeretné, ha ki-ki maga fogalmazná meg igényét, és azt küldené el az államfőnek, de a szervezet irodáiban létezik egy magyar nyelven megfogalmazott szabványlevél is, amelyet bárki aláírhat, aki egyetért a tartalmával. Ebben azt kéri az SZNT, hogy Băsescu kezdeményezzen tárgyalásokat a térség képviselőivel az autonómia gyakorlati megvalósulása érdekében.