A kormányfő nagyrészt megismételte Traian Băsescu előző napi nyilatkozatát, és hozzátette: ha minden jól megy, és az európai alapok lehívásának mértékét is sikerül a kívánt szintre tornászni, az év második felében megkezdik a társadalmi hozzájárulások fokozatos csökkentését és az adókeret lazítását, a befektetésekre pedig több pénzt utalnak ki. Addig is egyszerűsítik az adóbevallási eljárást, felleltározzák és megpróbálják lefaragni az állami tulajdonú cégek adósságait, és a tehetős magánszemélyek vagyonát is ellenőrzik, no nem az eredetüket — ez az igazságszolgáltatás dolga —, hanem azt, hogy megfelelő mértékben adóznak-e utánuk. Ezzel a ,,szegény cégek, gazdag tulajdonosok" jelenségét próbálja felszámolni a kormány. Boc azt is elmondta, hogy az egészségügy átszervezése folytatódik, az energiapiacot pedig felszabadítják. Románia húszmilliárd eurós hitelcsomagja májusban jár le, de a Reuters által megkérdezett elemzők többsége idén csupán 0,5 százalékos gazdaságnövekedésre számít, és a Valutaalap is csak 1,5 százalékosra.

Nem évek, csak hónapok
A magyar belügyminisztérium semmiképpen sem években, legfeljebb hónapokban gondolkodik Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának lehetséges határidejét illetően, és azon lesz, hogy ezt még a magyar elnökség alatt rögzítsék — közölte a tárca tegnap, Franciaország európai uniós ügyi államtitkárának nyilatkozatára reagálva. Laurent Wauquiez szerint az eredetileg márciusra tervezett csatlakozás több évbe is beletelhet, bár a technikai feltételeket Románia teljesítette, Bulgária pedig március közepére ígérte a náluk tapasztalható hiányosságok felszámolását. A magyar elnökség prioritásai között szerepel a Bulgáriával és Romániával zajló tárgyalások sikeres lezárása, és már dolgozik a politikai kompromisszum létrehozásán.

Emelkedik az infláció
A korábbi 3,4 százalékról 3,6 százalékra növelte az idei inflációra vonatkozó előrejelzését a jegybank — jelentette be tegnap a pénzintézet kormányzója. Mugur Isărescu elmondta, hogy 2012-ben 3,2 százalékos éves inflációs rátára számítanak. Az országos statisztikai intézet szerint tavaly 7,96 százalékos volt az infláció Romániában, holott a célértéket 3,5 százalékban (plusz vagy mínusz egy százalék) állapították meg. 2009-ben az éves inflációs ráta 4,74 százalék volt, a célérték 2,5—4,5 százalék. Isărescu szerint az áremeléseket nem indokolja a ,,belső kínálat", mivel magas szinten áll a termelés és a tartalékok is, a kereslet pedig továbbra is csökkenőben — ilyen irányú nyomás csak a nemzetközi piacokról érkezhet, az üzemanyagáraknál (a kőolaj drágulni fog). A munkaerőpiacon a kormányzó nem számít inflációs nyomásra, a fizetések emelkedése kisebb lesz, mint a termelékenység növekedése. ,,Továbbra is visszaesés az élelmiszer-keresletben, és ez megköti a gyártók inflációs elvárásait" — mondotta. Bár a központi bank a fogyasztók bizalmának visszatérésére számít, ez kisebb lesz, mint az európai átlag.

Nem segítik az elhelyezkedést
A Nemzetközi Valutaalap a szakszervezetek ügyvédje lesz a kormánynál, támogatják az állami vállalatoktól elbocsátottak számára kidolgozott programokat — közölte az Alfa Kartell szakszervezet alelnöke tegnap a pénzintézet küldöttségével folytatott tárgyalás után. Liviu Apostoiu elmondta: a szakszervezetek nem azért jöttek, hogy alkudozzanak a bankszakma képviselőivel, ezeknek nem az a dolguk, hogy a szakszervezetekkel tárgyaljanak, azért jöttek, hogy meggyőzzék őket, az átszervezés nem csak leépítést jelent. Ők sok mindent megértettek, de a kormány egyértelmű szándéka az elbocsátás több ágazatból: a vasúttól, az országutaktól, a bányászok közül, az energiaiparból, és valójában nem léteznek olyan programok, amelyek az utcára kerülőket segítenék — mondotta.