Munkatársai kétharmadának elbocsátására kényszerül az Abofarm Rt. A válságos helyzet kiváltó oka az uniós támogatások megvonása, a gabonaárak meredek emelkedése és a baromfihús árának csökkenése.
Jelentős nehézségekkel, súlyos pénzhiánnyal küszködik a sepsiszentgyörgyi Abofarm Rt., közkeletű nevén a tyúkfarm. A vállalat egységeiből: feketehalmi takarmánygyártó részleg, illyefalvi és sepsiszentgyörgyi csirkefarm, az ugyancsak a megyeszékhelyen működő tojóegység és vágóhíd, utóbbi kettő bezárt, a többiekben pedig január 8-tól előreláthatólag március elejéig csak fertőtlenítési, karbantartási tevékenység zajlik. Termelésről egyelőre szó sincs.
A csökkentett üzemmódra kényszerülés okai több oldalon is keresendőek — állítja Péter Árpád ügyvezető igazgató. Mindenekelőtt abban, hogy 2009. december 31-én megszűnt a felnevelt csirkék után járó állami és uniós támogatás. A vállalatok akkori hajrájának következményeként tavaly májusra megteltek a raktárak, az árudömping pedig húsárcsökkenéshez vezetett. ,,Az élelmiszerek piacán ugyanis nem a termelők alakítják az árakat, hanem a fogyasztók. Vészhelyzetben az emberek megpróbálják nélkülözni a ipari cikkeket, enni azonban mindig kell. Mivel az áfanöveléssel együtt visszaesett a lakosság vásárlóereje, az olcsóbb termékeket keresik, s ha a belföldi termelés nem képes azt biztosítani, már érkezik is az import az uniós országokból. Mint például az olcsó lengyel tojás, amellyel mostanában a boltok polcain találkozhatunk" — ecsetelte a folyamatot az igazgató.
A válsághelyzet kialakulásához hozzájárult a gabonaárak emelkedése is, és ez elsősorban azokat a vállalatokat érintette fájdalmasan, amelyek nem rendelkeznek termőfelületekkel, ezért megvásárolni kényszerülnek a takarmányok alapanyagát. Ebben a helyzetben van az Abofarm is, amely számára a kör ezzel be is zárult. A cég vezetői számára a döntés nem volt kétséges: csökkentett üzemmód, leállás, bezárás.
A folyamat újrakezdéséhez elsősorban pénzre van szükség — és nem csak a termeléshez, hanem a két bezárt egység, a tojófarm és a vágóhíd uniós normákhoz való felzárkóztatásához is. Ennek érdekében az Abofarm befektetőkeresésbe kezdett, s akadnak is érdeklődők itthonról és külföldről egyaránt, van, akit a terület érdekel, van, akit a termelőegységek, ám a tárgyalások még igencsak a kezdeti szakaszban vannak.
Ebbe a sorba illeszkedik a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak tett ajánlat is: a tojófarmot kínálják eladásra. Az egyezkedések azonban egyelőre itt is elakadtak, ezt Antal Árpád polgármester azzal indokolta, hogy bár a területre szüksége lenne a városnak, a kért ár nem reális. A kezdeti árat a felek üzleti titokként kezelik, a Háromszék információi szerint a cég 1,9 millió eurót szeretne a héthektáros területért. Az Abofarm további pénzteremtő eszköze a bérfuvarozás, -raktározás és -gyártás, valamint egyes berendezések értékesítése.
A cég 267 alkalmazottjának kétharmadától annak ellenére kénytelenek megválni, hogy igyekeznek minden kiadást ésszerűsíteni. Ennek jegyében például felmondták az eddig igénybe vett őrző-védő cég szolgáltatásait, és a megtartandó 85 alkalmazott közül jelölik ki azokat, akik felvigyázzák a telepeket.
A talpraállás reményét táplálja, hogy a 2010-es szűk esztendő után idén újra számítani lehet uniós pénzügyi segítségre állatjóléti támogatás címszó alatt. Addig is igyekeznek minél hamarabb elindítani a termelést az EU-s normáknak is megfelelő feketehalmi, illyefalvi és sepsiszentgyörgyi egységekben. Mert ennivalóra minden válság ellenére szükség lesz.
