A közép-kelet-európai piacok jelenlegi túlteljesítése részben azt tükrözi, hogy a piaci szereplők "valószínűleg túl gyorsan" váltak derűlátóvá az euróövezeti periféria válságának közeli megoldásával kapcsolatban, és ez piaci korrekció kockázatával jár a feltörekvő európai térségben.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport globális befektetési kutatórészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakelemzői nemrég közzétett elemzése kiemeli: Közép-Kelet-Európa valamennyi befektetési termékkategóriában "erőteljesen indította az évet". A térségi devizapiacok túlteljesítették a felzárkózó régió egészét; a legjobban teljesítő valuták között volt a forint, a cseh korona és a lengyel zloty. A magyar szuverén adósságtörlesztési kockázatra köthető határidős piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az irányadó ötéves távlatra több mint száz bázisponttal — tízmillió euró adósságonként több mint százezer euróval — csökkent, és a közép-kelet-európai részvénypiacokon "széles körben kockázati mércének" tekintett OTP Bank csaknem húsz százalékot erősödött.
A BofA Merrill Lynch Global Research piaci stratégái szerint azonban a piacok túl gyorsan váltak derűlátóvá az euróövezeti perifériával kapcsolatban, ami a keleti túlteljesítést is részben hajtotta. A ház szerint a kiújuló euróövezeti aggodalmak forrásává válhat például a következő két hónap kiugróan magas portugál és spanyol nettó adósságpiaci finanszírozási igénye. A két országnak együtt a januári hárommilliárd euró után februárban már 13 milliárd, márciusban további kilencmilliárd eurót kell felhajtania a piacról — írja az elemzés.
Más nagy londoni házak szerint Görögország sem került közelebb az adósságválság megoldásához, annak ellenére nem, hogy a görög gazdaság piaci kockázati árazásai az utóbbi időben javultak. A Capital Economics, a City egyik vezető befektetési és pénzügyi tanácsadó csoportja csütörtöki elemzésében azt írta, hogy továbbra is mélységes aggodalmai vannak a görög állam fizetőképességével kapcsolatban.
Igaz, hogy a görög CDS-díjszabások alapján a piac most már ötven százaléknál kisebb halmozott kockázattal árazza Görögország mint szuverén adós törlesztési leállását ötévi távlatban, ám a görög közfinanszírozási rendszer alapvető helyzete semmit nem javult, és a reálgazdaság is változatlanul igen gyenge. A Capital Economics kiemelte, hogy a görög ipari termelés értéke a most közzétett adatok szerint decemberben 5,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben az euróövezet egészének ipari termelési értéke hozzávetőleg hét százalékkal magasabb a tavalyi azonos időszakénál. A ház szerint a görög kormány által várt idei háromszázalékos GDP-visszaeséssel szemben inkább négy százalék körüli valószínű, és emiatt a kormány hamarosan további megszorító intézkedésekre kényszerülhet.
A Capital Economics elemzői szerint Görögország mindent egybevetve továbbra is meglehetősen veszélyes állapotban van, és a görög adósságtörlesztés átstrukturálása gyakorlatilag elkerülhetetlen. A fő kérdés valójában az, hogy az uniós döntéshozók korlátozni tudják-e majd a térség egészét fenyegető dominóhatást, ha Görögország törlesztésképtelenné válik. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision nemrégiben közölt 2010-es évzáró kockázati listáján — amely a decemberi utolsó CDS-árazások alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat — Görögország a világ legkockázatosabb adós országa lett, megelőzve Venezuelát.
