Istentisztelettel kezdődött a szoboravató október 6-án, szombaton az unitárius templomban. T. Gödri Miklós Szabolcs helybeli református lelkipásztor Mózes könyvének alapján hirdetett igét — ,,Emlékezzél meg az egész útról…" —, és elmondta, nem véletlenül került sor a szoboravatóra a tizenhárom aradi vértanú emlékünnepén, hisz Bedő Albert édesapja mint kálnoki unitárius lelkész aktív résztvevője volt a magyar szabadságharcnak. Istentisztelet után az ünneplő gyülekezet Bedő Albertnek az unitárius temetőben lévő sírjánál elhelyezte a kegyelet koszorúit, ahol Tamás Sándor parlamenti képviselő emlékezett Bedőre. A gyülekezetet köszöntő t. Orbán Dezső helybeli unitárius lelkész elmondta, hogy tervet készítettek egy, a kálnoki parókia udvarán jövőben megépítendő Bedő-emlékszobára.

Dr. Bedő Albert (1839—1918) a magyar erdőtörvény egyik megalkotója, az Erdészeti Lapok munkatársa, majd szerkesztője volt. Az Országos Erdészeti Egyesület titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Szabadelvű Párt tagjaként országgyűlési képviselővé választották, 1885-től államtitkár volt. Az erdészeti egyesület 1957-ben Bedő Albert-emlékérem néven évenként kiosztandó kitüntetést alapított, mely az erdésztársadalom által legnagyobbra értékelt erdészeti díjjá vált. Kálnokon iskolát és utcát neveztek el róla, az iskola épületére pedig fém domborműves emléktáblát helyezett a magyarországi Kaán Kálmán Alapítvány. Emlékét egyik első nagy vívmánya őrzi Ásotthalomban, a róla elnevezett erdészeti szakiskola és kollégium. Eredeti portrészobra a Soproni Egyetem rektori épületének aulájában áll, melyet a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége, Stróbl Alajos készített, és az Egyesült Államokban élő leszármazottak ajándékoztak az egyetemnek az 1960-as években.

Az ásotthalmi erdész-tanári közösség elkészítette Stróbl Bedő szobrának bronzmásolatát, ezt ajándékozták Kálnoknak, s tették vele nemessé és széppé a kis székelymagyar falu főterét. Olyan nagy magyar szobrász munkájának másolatát helyezték el Kálnokon, aki nem kisebb személyiségeket mintázott meg, mint Erkel, Liszt, Jókai, Arany János, Szent István, Eötvös József és mások. Kálnokon áll tehát Stróbl egyetlen háromszéki portrészobor-másolata. A mellszobrot csíkzsögödi vörös andezit oszlopra helyezték el, az oszlop hátán ez olvasható: ,,Állíttatta az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakiskola és Kollégium, Kőröspatak-Kálnok polgármesteri hivatala, Kovászna megye tanácsa, a Kálnoki református egyházközség 2007-ben. Stróbl Alajos eredeti szobrának másolatát a budapesti Szabó-öntészet Kft. műhelyében készítették." Fagyalbokrok övezik ,,az erdők királyának" szobrát, s a háttérben, mint legnemesebb emlék, két vörös tölgy (Quercus rubra) díszfa csemete piroslik, a sepsiszentgyörgyi városi kertészet ajándéka.

Az étfalvi fúvószenekar muzsikájával és Kató Eszter előadásában Dsida Jenő Erdő című versével vette kezdetét az ünnepi műsor. Ormos Balázs, a magyarországi Országos Erdészeti Egyesület titkára dr. Bedő Albert életművét méltatta, az unitárius egyházhoz, a szülőföldhöz való kötődéséről Orbán Dezső unitárius lelkész beszélt. Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója azokról a háromszéki jelesekről, Budai Józsefről, Benkő Dánielről is emlékezett, akik Bedő tudományos magasságában művelték eredményesen a pomológiát, a biológiát és a ,,természettant". Andrásiné dr. Ambrus Ildikó, az ásotthalmi erdészeti szakiskola igazgatója Bedő Albert eszmei hagyatékáról beszélt, dr. Krizsán Józsefné, a Kaán Kálmán Alapítvány elnöke mezőtúri kerámiával jutalmazta a szoborállítás ügyének helybeli támogatóit. Koszorúkat helyezett el a sepsikőröspataki önkormányzat, Kálnok képviselete, az Országos Erdészeti Egyesület, Mezőtúr testvérváros önkormányzata.