Mi maradt mára? Az utolsó zágoni cigánybálokat — ha nem csal az emlékezet — a rendszerváltás utáni években rendezték meg. Aztán, ahogy terjedt a szabadság, és vele együtt lépett ki a gyerekcipőből a demokrácia, már nem kellett "csakazértis" bált szervezni, a kezdeti lendület lankadni kezdett. Annyira, hogy ma ott állunk: nincs, akivel betanulni a báli előadást. Tenni akaró, a hagyományt megőrizni kívánó, lelkes emberek vannak. Ám akaratuk nem húzhatja át a "való világot": szinte nincs cigány a faluban, akivel ilyenkor, farsang idején egy belevaló bált lehessen roppantani.

Legyen újra cigánybál!
Tavaly ősszel, a szüreti bál alkalmával vetődött fel a kérdés: miért nem szerveznek Zágonban újra cigánybált? Nem akárkik, a helyi cigányzene egyik utolsó zenészpárosa, Világi Jóska és Máthé Sanyi mondta: cigánybált kellene szervezni! Nem kellett kétszer felvetniük, a Mikes Kelemen Kultúrközpont igazgatónője, Barabás Tünde és két tanítónő, akik az utóbbi időben kiálltak a kulturális rendezvények szervezése mellett, Csoma Ibolya és Beder Melinda vette a lapot, a kezdeményezőkkel karöltve megkezdték egy farsangi cigánybál összekalapálását. Úgy nézett ki, a hagyomány életre kel, újból lesz cigánybál Zá­gonban. (Zárójelben, de el kell mondani, már az ötlet feldobta a falubelieket: mikor lesz a cigánybál? — ez lett a hétfői vásár egyik központi témája is. Sőt, a polgármester is lelkesített: csináljátok, mellettetek vagyunk.) Két-három alkalommal hívták próbára a cigány fiatalságot. Úgy nézett ki, lesz szereplő, táncos is. Aztán szomorúan kellett tudomásul venni, hogy a lehetséges fellépők száma egyre fogy. Legény lenne, de leány annál kevesebb. Hogy nézne ki, hogy két jóképű cigány legény forgatja egymást a nagyszínpadon? Az iskoláskorú lányok közül is próbáltak táncost toborozni. Jöttek volna, de nem engedték a szülők, mert a próbákat este tartották. A fiatal házaspárokat is invitálták. Nem mondtak nemet, de mikor meg kellett volna jelenniük a próbán, nem voltak sehol.

De kivel?
Mi történik a cigánysággal? Miért nem karolják fel a cigánybált? — ezekkel a kérdésekkel fordultunk az egyik legilletékesebbhez, Máthé Sanyihoz.
"Kéne a cigánybál, azon voltunk, hogy megszervezzük" — kezdte mondandóját. Érdekes, ő is elsőként a lányok hiányát hozta fel. Három lány lenne nyolc fiúra. 16—17 évesen férjhez mennek, ha nem korábban. Mások külföldre mennek el. A fiatal házasok is idegenben keresik meg mindennapi kenyerüket — ezért is nincs szereplő a bálhoz — mondja.
Való igaz, hogy a szervezést is korábban kellett volna kezdeni. Karácsony és szilveszter között szinte mindenki hazajön, akkor kellene bált szervezni — ezt a következtetést vonták le. Mégis, ha hamarabb nem, de húsvétra össze­hozzuk a bált — ígéri a cigányzenész. Addig is, ha nem szerepléssel, tánccal, de lehetne egy cigánybált szervezni a farsangban — mondja, s hangjában érződik, bántja, hogy farsang derekán még mindig úgy néz ki, nem lehet összehozni a műsoros cigánybált.

Gépzene a prímás helyett
Zenész, az lenne. Sanyi a billentyűsök mestere, harmonikán, szintetizátoron játszik. Társa, Jóska szinte minden hangszert meg tud szólaltatni, neki jöhet a hegedű, szaxofon, egyéb hangszer, nem ijed meg, ha kezébe adják. Ketten zenélnek esküvőn, bálon, amire csak elhívják. Az igaz viszont, hogy a cigányzenész élete is egyre nehezebb. Ezért kellett feloszlatni korábbi négytagú zenekarukat, most kettő-kettő felállásban külön próbálnak szerencsét. A kisebb lagzikon, eljegyzéseken, keresztelőkön már nem is kell a zenész. Számítógéppel, erősítővel megoldják a zajkeltést — mert az ilyen zene nem nevezhető egyébnek. Az igényesebb mulatságra elhívják a cigányzenészeket. De a gázsi gyengécske. Egy esküvőn általában 800 lejt adnak. Ezért végig kell zenélni a legénybúcsúztatót, leánykikérést, s magát a lagzit, hajnalig.
A cigánybál nem a zenészek pénzén múlik. Húzzák ők reggelig, s ha kell, még egy napig egyfolytában, csak legyen, kinek húzni. A többség hozzáállásán múlik. Rá kell érezniük: ha a cigánybálok hagyománya végleg kivész, eltűnik, saját közösségük lesz szegényebb. De falujuk, Zágon is, hiszen a cigánybál a közösségi élet része.
Mit mondhatunk végszóként: legények, pödörjétek meg kackiás bajusztok, leányok, poroljátok le fodros szoknyátok. Álljatok színpadra, pezsdítsétek meg a falu vérét, meglátjátok: mindannyiatok dicsőségét hozza a zágoni cigánybál!