Roma és román

2011. február 19., szombat, Roma szombat

A bukaresti képviselőház törvénybe foglalta volna, hogy csak a cigány megnevezés legyen használható, a roma pedig nem, mert az utóbbi összekeverhető a románnal — igaz, a törvényhozás másik háza ezt nem így látta.

A roma népelnevezés törvényes megmaradása esetén csak nem akarnak egyes román törvényhozók mindenképpen, akár úgy is elkülönülni a cigányságtól, hogy amennyiben nem lehetne elszakadni a roma szótól képesek lennének megkülönböztetni a két közösséget egymástól akár a román szó megváltoztatásával is?
"Ne legyen roma a cigány!" "Hasonlít a szó a románhoz!" Jó pár éve főként Kolozsvár akkori, hírhedt polgármesterétől lehetett hallani ez ügyben a majdhogynem fájdalmas, tiltakozó, fintorgó felszólalásokat.
Magyarország keleti szomszédjánál az ország szenátusa — mondhatni, szerencsére — visszadobta a Funar gondolatából megfogant törvényjavaslatot, mely szerint "neveztessék kizárólag cigánynak a szóban forgó közösség". Ámde ez a szenátusi visszautasítás csak részben semlegesíti azt a körülményt, hogy a törvényhozás másik háza azt előbb már elfogadta. A politically correct nagyobb dicsőségére.
És akkor a roma szó elleni tilalmazás csökönyös hívei — ha nem sikerül eszméjüket törvénybe tenni — miként kívánják majd megoldani a füllel is jól érzékelhető elkülönítést? Csak nem jut az is eszükbe, hogy a roma szó további használhatósága esetén a másik, a román népnév alternatív elnevezése oldhatná meg a distinkció lehetőségét? Csak nem akarják újra vlachnak (oláhnak) neveztetni nemzetüket, Vlachiának országuk egészét — az emlegetett biztos megkülönböztetés je­gyében?
Mi, magyarok vigasztalhatatlanok lennénk ettől.
És vajon miért ejtené kétségbe ez Ma­gyarországot?
Olyasmiért is, amit sokan elfelejtettek már, pedig nem kellene. 1878-ban a Balkánt máig érezhetően elrendező nemzetközi berlini kongresszuson a Bukarest fővárosú fiatal szomszéd állam álmát, igényét, ambícióját az addig nem létezett román megnevezésre rajtunk kívül szinte senki nem kívánta támogatni. Neveze­tesen Bukarest ama igényét, hogy államuk elnyerje az antik Rómára utaló Románia (Rumánia) elnevezést. Egyedül a mi akkori külügyminiszterünk, Andrássy gróf karolta fel Berlinben ennek az elnevezésnek megadását. El is érte a kongresszusnál — szomszédunk örömére és megelégedésére, egyszersmind diplomáciai segítségadásunk okán a mi jóérzésünkre is. Így a Románia elnevezés kicsit a mi sikerünk is.
Emlékezzünk erre! Ők is, mi is. És ne tiltsuk be, ne is parancsoljuk meg szavak, népnevek használatát!
A román nemzetelnevezés nem túl régi. Bevezetése, magyar—osztrák segítséggel, nemzetközi jogérvényre emelése idején már nagyon sokan nevezték magukat romának, és — láss csodát — ezek az emberek nem emeltek kifogást az ellen, hogy olyan új név kerül a nemzetközi agendába, amely esetleg összekeverhető az ő nevükkel. Talán nem sejtették, hogy a hangzás hasonlósága miatt majdan őket űzhetik ki saját nevükből a névre újonnan befogadottak.
Talán már mégsem űzik. Ne is tegyék.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 184
szavazógép
2011-02-19: Roma szombat - :

Cigánytáltosok

"Egyszer volt, hol nem volt, ó, hát ha nem lett volna, most ki a fene hazudhatna róla?!" Így kezdi egyik meséjét Máthé László zágoni cigány meseíró. Sajátos, egyéni hangvétel és előadásmód jellemzi meséit. Nem kimondottan népköltészet, bár érződnek rajta mind a magyar, mind a cigány folklór elemei. Mintha egyfajta roma Berecz Andrást hallanánk.
2011-02-19: Roma szombat - :

Dokumentumfilmek a romákról

Az MTV február 12-i Kincskereső adását a romáknak szentelte. A nézők dokumentum-összeállítások alapján alkothattak átfogó képet e hányatott sorsú nép múltjáról, kultúrájáról. A műsor második része Farkas János futballistának állított emléket.