Az európai cigányság több mint ezer éve hagyta el az ősök földjét, Észak-Indiát, s az iszlám hódítástól űzve indult el nyugat felé. Magyarországra az első karavánok a XIV―XV. században érkeztek. A vándor nép sokáig megőrizte ősi, archaikus kultúráját, de elszigetelődése szálka volt a mindenkori hatalom szemében. A romák beolvasztására az évszázadok alatt több, faji alapon megfogalmazott törvény tett kísérletet. Pedig a Kárpát-medencében az úgynevezett "magyar cigányok" korán megtalálták helyüket a társadalomban, számos kiváló zenész szerzett nevet a reformkori Ma­gyarországon, a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848―49-es forradalomban és szabadságharcban is magyar oldalon, fegyverkovácsként vettek részt. A második világháborúban közülük is sokan vesztették életüket a haláltáborokban.
A háború után az ipari fejlődés hozzájárult a romák felemelkedéséhez, a hetvenes években a munkaképes cigány fér­fiak 90 százaléka állt rendszeres alkalmazásban. A rendszerváltás nagy vesztesei viszont a romák voltak, a privatizálás után a munkanélküliség e társadalmi csoportot hatványozottan érintette. Az egymást váltó kormányok csak szavakban álltak a kisebbség mellé.
A Kincskeresőben sugárzott dokumentumfilm az előítéletek eloszlatását szolgálta, így kultúrtörténeti jelentőségű.
A cigányság számos híres embert adott a magyar nemzetnek: zenészeket, művészeket, sportolókat. A Kincskereső második részében Farkas Jánosról, a világhírű labdarúgóról készített összeállítást láthatták a nézők. Az eredeti filmek felhasználásával készített adásban pályatársak beszéltek az egyik leghíresebb roma származású magyarról. Megszólaltak a pályatársak: Albert Flórián, Mészöly Kálmán, s újra láthattuk az 1966-os labdarúgó-világbajnokság s talán az évszázad legszebb gólját. A "magyar Pelé", korának egyik leghíresebb sportolója, sohasem szégyellte származását. Babos Gyula, a neves zenész így emlékezik rá: "Példakép volt azok számára, akik ki akartak törni a szürke hétköznapokból."

Csermák Zoltán