A lemondását követelő példa nélküli tüntetések ellenére Moammer Kadhafi líbiai vezető tegnap dacos hangvételű beszédben közölte, hogy nem mond le, mi több, a Tienanmen térihez hasonló visszavágással fenyegette meg a demonstrálókat, és a fegyveres erőket felszólította a rend helyreállítására.
Az észak-afrikai arab országot közel negyvenkét éve vezető Kadhafi egyik tripoli rezidenciája előtt mondta el az állami televízióban élőben közvetített beszédét. Az épületre az Egyesült Államok 1986-ban súlyos légicsapást mért. A líbiai hatóságok a dac jelképeként nem állították helyre, sőt, egy repülőgépet összezúzó, hatalmas öklöt mintázó emlékművet emeltek előtte. Kadhafi 1969 szeptemberében katonai puccsal jutott hatalomra, 1977-ben kikiáltotta a dzsamáhiríját (a "tömegek államát"), s csak a forradalom vezetője címet tartotta meg magának.
Kadhafi dacos és gyújtó hangvételű, de zavaros beszédében kijelentette: a forradalom vezetője marad hazájában, és nincs hivatalos tisztsége, amelyről lemondhatna. Leszögezte, hogy nem hagyja el Líbiát, inkább hazájában fog mártírhalált halni, s az utolsó csepp véréig küzdeni fog. Patkányoknak és zsoldosoknak nevezte a hatalma ellen fellázadt tüntetőket, akik szerinte iszlamista állammá akarják változtatni hazáját, és akik a líbiai törvények szerint halálbüntetést érdemelnek. A tiltakozókat a pekingi Tienanmen térihez hasonló visszavágással fenyegette meg.
Kadhafi ígéretet tett a kormányzati rendszer átalakítására, s egyúttal felszólította híveit, ma vonuljanak ki az utcára, ezzel fejezve ki, hogy támogatják őt.
Kadhafi elitegységei afrikai zsoldosokkal az oldalukon harcolnak a főváros, Tripoli több negyedében a kormányellenes tüntetők ellen — közölte tegnap az al-Dzsazíra arab hírtévé. A beszámoló szerint a főváros több negyedében géppuskaropogás hallatszik. Több ország továbbra is igyekszik kimenekíteni állampolgárait a népfelkelés miatt véres káoszba süllyedt észak-afrikai arab ország fővárosából.
A Kadhafi távozását követelő megmozdulások leverésére bevetett afrikai zsoldosok hírét megerősítette Líbia újdelhi nagykövete, aki ilyen jellegű értesüléseket kapott hazájából különböző forrásokból. Ali Eszávi hozzátette: dezertálásokról is kapott információkat. A líbiai katonák nem nézhetik tétlenül, hogy külföldi zsoldosok gyilkolják honfitársaikat, ezért a nép oldalára álltak — mondta. Ugyancsak az al-Dzsazíra közölte, hogy egyre több katonai egység áll át a felkelők oldalára, akikhez törzsek is csatlakoznak.
Szemtanúk Tripoliban kész tényként számoltak be a főváros különböző negyedeiben történt mészárlásokról azt követően, hogy az állami tévé hétfőn bejelentette: a biztonsági erők megkezdték a szabotőrök fészkei elleni támadást.
Líbia újdelhi nagykövete megerősítette azt is, hogy harci gép bombázott polgári célpontokat a líbiai fővárosban. Ali Eszávi korábban éppen azért mondott le, mert a líbiai hatóságok példátlan mértékben alkalmaztak erőszakot a tüntetők ellen hazájában.
Egy Líbiából Egyiptomba menekült fiatalember, aki al-Bayda városban részt vett a rezsim megdöntésére szervezett megmozdulásokban, azt állította, hogy franciául beszélő csádi, marokkói és tunéziai zsoldosok harcolnak Kadhafi oldalán.
A kelet-líbiai Tobruk városában szórványos robbanások hallatszottak, legfrissebb jeleként annak, hogy gyengül Kadhafi ellenőrzése a kőolaj- és földgázexportőr ország felett. A tüntetők oldalára átállt Hani Szaad Mardzsaa őrnagy úgy nyilatkozott, hogy az ország valamennyi keleti régiója kikerült Kadhafi uralma alól, s az említett térségben a katonaság átállt a lakosság mellé. Kéz a kézben haladnak — mondta.
Független nemzetközi vizsgálatot sürgetett tegnap a líbiai erőszakról Navi Pillay. Az ENSZ emberjogi főbiztosa Genfben lehetségesnek mondta, hogy a kormányellenes tüntetők elleni támadások kimerítik az emberiesség elleni bűntettet. Az emberi jogok megsértésének azonnali megfékezését követelte, elítélve azt, hogy a hírek szerint Líbiában gépfegyvereket, mesterlövészeket, harci repülőgépeket vetnek be polgári személyek ellen. Az a hidegvérűség, amellyel a líbiai hatóságok és zsoldosaik éleslőszerrel lövik a tüntetőket, megengedhetetlen — hangsúlyozta Pillay.
Az Iszlám Konferencia Szervezete elítélte, hogy Líbiában a biztonsági erők túlzott erőszakot vetettek be a népfelkelés elfojtására. Irán elítélte az ártatlan emberek legyilkolását Líbiában, egyben követelte a nemzetközi közösségtől, hogy avatkozzon közbe — jelentette be tegnap Ramin Mehmanparaszt iráni külügyi szóvivő. Kína nagyon aggódik a líbiai helyzet miatt, és kormánya ígéri, hogy megvédi az országban dolgozó állampolgárait és működő vállalkozásait — hangzott el a kínai külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján.
Az Emberjogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége hétfői közlése szerint a halálos áldozatok száma elérte a 300—400-at.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a líbiai válsággal foglalkozó, zárt ajtók mögött zajló ülése eljárási kérdéseket taglalt, és főként azt vizsgálta, hogy joga volt-e a líbiai ENSZ-nagykövet helyettesének a testület intézkedését kérni. Ibrahim Dabbasi helyettes nagykövet és a líbiai ENSZ-misszió más diplomatái hétfőn bejelentették, hogy nem szolgálják többé Moammer Kadhafi líbiai vezető kormányát, és ezentúl a líbiai népet képviselik a világszervezetben. Egyúttal Kadhafi megdöntésére hívtak fel.
A sebtében összehívott informális konzultáció után diplomaták azt közölték, hogy a testület ismét összeül, és fontolóra vesz egy nyilatkozatot, amely várhatóan az erőszak beszüntetésére szólítja fel az észak-afrikai országot. Vezető nyugati országok diplomatái viszont azt mondták, a legkevesebb, amit elvárnak a testülettől, hogy ítélje el a líbiai civilek elleni erőszakot, követelje, hogy annak haladéktalanul vessenek véget, és szólítson fel minden felet arra, hogy visszafogottan, az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával cselekedjék.
