Az épülő gyógyfürdő
A megyei tanács mai ülésén minden valószínűség szerint határoznak A borvíz útja programban szereplő telephelyek átvételéről.
A munka befejeztével a kész létesítményeket visszaadják a helyi önkormányzatoknak. Bölönben bonyodalmat okozott a helyszín nem tisztázott jogi helyzete, mely felborzolta a kedélyeket, olyannyira, hogy az unitárius egyház berkeiben már újraállamosításról beszéltek (lásd Bonyodalom Bölönben című, lapunk február 18-i számában megjelent tudósításunkat). Rudolf Béla községi alpolgármester lapunknak elmagyarázta a félreértés okát, s kötegnyi irat segítségével bizonygatta, a parcella községi tulajdon, tehát átadhatták a megyeházának, s folytatódhat az építkezés.
Az alpolgármester elmondta, a 212,3 hektáros terület úgy került szóbeszéd tárgyává, hogy a tanácsülés összehívójában így szerepelt tévesen, a mondat folytatása elmaradt. Úgy kellett volna megjelennie, hogy a 212,3 hektáros területből az 1,14 hektáros parcellát adják át a megyei tanácsnak. Gyógyfürdő csupán e kisebb területen létesül.
Rudolf Béla közölte, öt évvel ezelőtt, a program indulásakor a teljes legelő önkormányzati tulajdonban volt, ezt igazolja a Hivatalos Közlönyben megjelent vagyonleltár is. Azóta a terület nagy részét visszaszolgáltatták a tulajdonosoknak, az unitárius egyháznak 106,2 hektárt, a reformátusnak 26,57 hektárt, valamint természetes személyeknek, és megmaradt egy 1,14 hektáros parcella. Csupán ezt foglalták el. Itatóhely néven szerepel a régi jegyzőkönyvekben. Valóban az egyházi területek szomszédságában található, s valamikor az egyházaké is volt, de azt még az egykori agrártörvény értelmében 1922-ben sajátították ki, más területekkel együtt. Azokért valami kártérítést is fizetett az állam. Az akkor elvett területeket kiosztották, köztük a helyi tanácsnak is. Amennyiben azokat is vissza kellene szolgáltatni, a község fele föld nélkül maradna, mondta az alpolgármester, hangsúlyozva, a restitúciós törvény csak az 1945 után államosított földekről rendelkezik. Az unitárius egyház által hangoztatott kétszáz hektáros hiány nem állja a helyét, mert az egyház megkapta, amit kért, s amit a 247-es törvénnyel vissza tudtak adni, ám az 1920-as években kisajátított területeket nem lehet. Tehát, visszautasítja az unitárius egyház közügyigazgatójának minősítését, miszerint az államosító kommunista magatartás visszaköszönését látja a bölöni tanácsban.
Rudolf Béla közölte, a terület jogi helyzetéről szóló iratcsomók tanulmányozhatóak a községházán. Ott van a kisajátítási jegyzőkönyv, a marosvásárhelyi táblabíróság határozata a kártérítésekről, az elvett földek topográfiai számok szerinti elosztása, és mások.
A gyógyfürdőt eredetileg az úttól három kilométerre tervezték, hisz ott a forrás, a Büdöskút, ám nehezen megközelíthető. Utat kellett volna építeni, villanyt vezetni, sokba került volna az önkormányzatnak, úgy döntöttek, s erre a tanács határozatot hozott, inkább a vizet vezetik le. Az ivókúrára, bél- és reumás betegségek kezelésére szolgáló fürdő nagyrészt készen áll.
