A magyar Stankovits Szilárd ötlete (1926) nyomán született Európa-bajnokság (1934) egyelőre kint, a szabadtéri pályán, 1970-től fedél alá vonulva a telet is igyekezett kihasználni. Az elején évente megrendezték a fedett pályás Európa-bajnokságot, 1990-től aztán rátértek a kétévenkénti rendezésre. Az ideinek március 4—6. között Párizs lesz a házigazdája.
Fedett pályás idényzárónak is tekinthető a kontinensviadal, de az is szerepet játszik — legalábbis a versenyzők tudatában —, hogy jó másfél év múlva London olimpiai játékokat rendez. Minden sportoló értékskáláján pedig első helyet foglal el az olimpia.
A három évtizedes múltra visszatekintő fedett pályás Európa-bajnokságnak is, mint minden nagy világversenynek, megvoltak a maga hősei. Olyan versenyzők ezek, akik többször szereztek bajnoki címet. Ilyen volt a férfiaknál a szovjet vágtázó, Valerij Borzov, aki a 60 méteres vágtaszámban 7 bajnoki győzelmet aratott, a szintén szovjet hármasugró, Viktor Szanyejev a maga 6 aranyérmével... A nők sorából kiemelkedik 8 Európa-bajnoki címével a csehszlovák súlylökő, Helena Fibingerova, 4—4 aranyérmet szereztek: Heike Drechsler (NDK) távolugró, Renate Meissner Stecher (NDK) vágtázó, Jarmila Kratochvilová (csehszlovák).
Na persze, mint minden világversenynek, a fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságnak is megvoltak a magyar sikeremberei, azaz aranyérmesei. Soroljuk őket: férfiak: anyaországiak: Bakos György (60 m gát — 1985), Majos István (magasugrás — 1971, 1982, 1973), Szalma László (távolugrás — 1978, 1983), Pálóczi Gyula (távolugrás — 1985), Bakosi Béla (hármasugrás — 1980, 1982), nők: anyaországiak: Mátay Andrea (magasugrás — 1979), erdélyiek: Silay Ilona (kolozsvári születésű, 1500 m-es síkfutás — 1978), Kovács Ella (marosludasi születésű, 800 méteres síkfutás — 1985, 1992), Keszeg Margit (medgyesi születésű, 3000 méteres síkfutás — 1992), Szabó Gabriella (besztercei születésű, 3000 méteres síkfutás — 1998, 2000).
Valamikor Szentgyörgynek is volt képviselője ezen a versenysorozaton úgy, mint az olimpiai játékokon és világbajnokságokon. Volt... És akkor nézzük a címvédőket (elöl a férfiak, aztán a nők):
60 m: D. Chambers (brit) 6,46 és J. Poljakova (orosz) 7,18 mp
400 m: J. Wissman (svéd) 45,89 és A. Krivosapka (orosz) 51,18 mp
800 m: J. Borzakovszkij (orosz) 1:48,55 és N. Szavinova (orosz) 1:58,10 p
1500 m: Rui Silva (portugál) 3:44,38 és A. Alminova (orosz) 4:07,76 p
3000 m: M. Forah (brit) 7:40,17 és A. Degfa-Bekele (török) 8:46,50 p
4x400 m: Olaszország 3:06,68 és Oroszország 3:29,12 p
60 m gát: Doucoure (francia) 7,55 és E. Berings (berga) 7,92 mp
magas: I. Uhov (orosz) 2,32 és Friedrich (német) 2,01 m
rúd: R. Lavillenie (francia) 5,81 és J. Golubcsikova (orosz) 4,75 m
távol: S. Bayer (német) 8,71 — E.-cs. és K. Balta (észt) 6,87 m
hármas: F. Donato (olasz) 17,59 és A. Taranova (orosz) 14,68 m
súly: T. Majewski (lengyel) 21,02 és P. Lammert (német) 19,66 m
hétpróba: M. Pahapill (észt) 6362 p.
ötpróba: A. Bogdanova (orosz) 4761 p.
(áros)
