Boldogasszony-tárlat SepsiszentgyörgyönSzakrális találkozások a Képtárban

2011. március 3., csütörtök, Kultúra

A Kárpát-medence mai magyar országhatárokon kívül található húsz helyszínén mutatják be a budapesti Forrás Galéria által szervezett Boldogasszony című és tematikájú képzőművészeti kiállítást, mely jelenleg a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban látható. A történelmi Regnum Marianumot szimbolikusan átölelő tárlatsor a képzőművészet nyelvén vázolja elénk, hogy mit is jelentett a Boldogasszony az elmúlt századokban, és mit képviselhet napjainkban népünk és a környező népek életében.

Párkányi Raab Péter: Mária (részlet)

A Mária-kultusz képi megjelenítése a leggyakoribb keresztény ikonográfiai tematika a Krisztus kínszenvedése képegyüttes után. A nyugati keresztény világban nagyon gazdag ábrázolásmódja alakult ki a VII—VIII. századtól a reneszánszon, barokkon és modernitáson át.
Magyar vonatkozásban feltételezhetően ősi, pogány termékeny istenasszony megszólításaként alakult ki a Boldogasszony tiszteletre méltó név. Ezt a kereszténység felvétele után, Szent Gellért püspök tanácsára Szűz Mária megszólítására alkalmazták, és így hangsúlyosabbá vált a népért közbenjáró, oltalmazó, szerető anya vallást átszövő szerepe. A nyelvtudósok szerint a boldog szó eredetileg nem csak az örömre utalt, hanem a valamivel ellátott, gazdag, állapotos jelentésekkel is bírt, a kaukázusi eredetű asszony szavunk pedig anyát jelentett. A Szent István-i ország- és koronafelajánlás után — felajánlás a magyar történelemben még háromszor megismétlődött — évszázadokon át a magyarság védelmező nagyasszonyaként állt példaképként. A vallásos népi kultúrában több Mária-ünnepet illettek találóan e sajátosan magyar névvel: Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony, Nagy­boldogasszony vagy Kisboldog­asszony. A Kárpát-medence számos kegyhelye tanúskodik a Mária-tisztelet élő folytonosságáról, hitet erősítő és nemzeti kultúránkat gazdagító voltáról. Mindezt a mély tiszteletet számos képi vagy plasztikai megfogalmazás hozta közelebb a vallási közösségekhez, mely ábrázolások a korábban felvázolt ikonográfiai sajátosságok leképződései, nemzeti jelképekkel társulva. A szakrális terekben a Boldogasszony-képek többek, mint műalkotások, nem csak a kereszténységüket gyakorló közösségekhez álltak közel, de reményt és biztatást adtak a nehéz, megpróbáló időkben, kedvességet, szeretetet sugalltak és sugallnak. Számos modern templombelsőbe a korábbi ikonográfiai sémáktól felszabadult, hivatásos művészek által létrehozott ábrázolások kerültek, melyeket tagadhatatlanul befolyásolt a XX. század kötöttségektől mentesített, az ember érzelmi szféráját közvetlenül befolyásoló, kendőzetlen avantgárd irányzatok sora. Ezekre a szakrális-kortárs tendenciákra számos példa akad a Székelyföldön is, pl. a tusnádfürdői katolikus templombelső keresztútképei (Imets László fametszetei), a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért-templom keresztúti és oltár fölötti plasztikái (Jecza Péter) vagy a szintén e városban levő Krisztus Király-templom metszett fatáblái (Hervai Katalin munkái).
A budapesti Forrás Galéria által szervezett jelenlegi tárlaton hasonló célzattal létrehívott alkotásokat, Boldogasszony-leképzéseket látunk. Az itt kiállító huszonhat anyaországi művész céltudatos, a keresztény hit és kultúra értékhordozó szerepét alkotói elhivatottságával társítva tárja elénk a transzcendens lét és a földi emberkép egybefogásáról alkotott művét. A Boldogasszony-témakörben megszületett alkotások többségénél az isteni lélek az ember életét Márián keresztül közvetlenül befolyásoló akaraterőként nyilvánul meg. Így Mária mindenkori közvetítő szerepe, a Jóság akaratát elfogadó énje domborul ki. Találkozások sorát fedik fel e képek és plasztikai alkotások, melyeknek mi is részesei lehetünk e művek befogadása által. Napjaink szerteágazó stilisztikai, módszertani vagy technikai, művészi kifejeződései ezen a tárlaton is különböző megoldásokban jelentkeznek, maga a téma az, mely közvetlenségével egybefogja e művek közös megjelenését. Az alkotók egy része a személyesen megélt és egyénileg leképzett szakrális látását adja át (mint például Incze Mózes, Kárpáti Tamás festményén, Rádóczy Gyarmathy Gábor, Orosz István, Sulyok Gabriella grafikáin, Györfi Sándor plasztikáján), más részük pedig a korábbi történelmi, nemzeti előképek alapján, de sajátos műérzékkel szólít meg. Ez utóbbiak között találjuk a középkori, majd ellenreformáció kori ikonográfia újragondolását (Gyulai Líviusz grafikája), a nemzet lelki egységének ikonjává előlépett csíksomlyói Mária-ábrázolás (Jankovics Marcell és Szinte Gábor művei), a historizáló országfelajánlás képiségét (Tóth-Kovács József grafikája) vagy egy magyar tájegység népi Madonna-képét (Somogyi József festménye), illetve a whistleri előképet felelevenítő, magába roskadt, gyászoló anya művészi felvázolását (B. Raunio Maria festménye).

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 387
szavazógép
2011-03-03: Kultúra - Czegő Zoltán:

Tudós és szájhős (Szentjánosbogarak)

Goethe (1749—1832) a világirodalomban azok közé tartozott, akik nem csak maguk körül igyekeztek minden szépséget fölmarkolni, de utána is jártak más népek, más földrészek szellemi kincseinek. Egy időben szerelmese volt az indiai bölcseletnek, kultúrának, az iszlám sem hagyta nyugton, írta is azok fénymását a maga költészete részeként.
2011-03-03: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Alagútba a Falupatakával (Beszélgetés Alexandru Cucu hidvégi polgármesterrel)

— Nehézségek adódtak a község közművesítésében. Miért?