Így volt ez Gheorghe Munteanu igazgatósága idején, amikor a román prefektusok már a megyei tulajdonjog-megállapító bizottságban elakasztották a nagyobb területek visszaszolgáltatását. S így volt a 2004-es választásokat követően, amikor RMDSZ-es prefektus kinevezését követően a megyei testület általában pozitív döntést hozott, de a Valentin Ionaşcu vezette erdészet megtámadta a határozatokat. Ebben élen járt Dorel Vâlcu, a hivatal jogtanácsosa, aki nemrég a szakminisztériumban nyert el tisztséget. Tavasszal, a Demokrata Pártnak a kormányból való kilépését követően helycsere történt a megyei erdészet vezetőségében: Gheorghe Polhac lett a főigazgató, Ionaşcut visszaminősítették műszaki igazgatóvá. Aztán két hónapja Kiss Attilát nevezték ki műszaki igazgatónak, Ionaşcu ismét egy picit visszacsúszott, ám még mindig nagyon fontos tisztségbe került, az erdőállományért felel.

— Mekkora területet fed erdő a megyében, ebből mennyit adtak vissza tulajdonosaiknak, s mennyi maradt az állami erdészet gondnokságában?

— A restitúciós törvények alkalmazása előtt az állami erdészeti igazgatóságnak 173 759 hektár erdeje volt. Ebből a 18-as, 1-es és 247-es törvény alapján 130 076 hektár erdő visszaszolgáltatását hagyták jóvá. A nyilvántartás szerint 107 680 hektáron történt meg a birtokba helyezés. Ebből 91 252 hektáron a megyében működő hat magánerdészet gazdálkodik, 16 428 hektár erdőt — egyházakét, iskolákét, magánszemélyekét — szerződés alapján az állami erdészet felügyel. 22 396 hektárt mindenféle ellenszolgáltatás nélkül őriz az állami erdészet. Ebből 12 692 hektár a visszaszolgáltatási folyamat különböző fázisaiban van, 9704 hektár olyan terület, amelyet valamilyen okból kifolyólag nem tudtak átadni a jogosultaknak.

— Például...

— A jogosult, az erdészet és a helyi bizottság közötti nézeteltérések okán vagy a jogosult nem akarta átvenni, vagy már másnak mérték ki, vagy peres eljárás folyik.

— Összegezzünk! Mekkora az állami erdős terület, s mennyit kell még visszaadni?

— Jelenleg 43 680 hektár állami tulajdonban van, s körülbelül 10 000 hektárt még vissza kell juttatni. Az államnak kb. 33 000 hektár erdeje marad.

— Az állami erdők csökkenésének arányában változott az állami erdészet felépítése is?

— A megyében kilenc erdészet volt, most négy maradt: a berecki, a kommandói, a kovásznai és az olaszteleki. Ezek jelenleg 82 507 hektár erdőt felügyelnek.

— Az állami erdészetet elég rossz szemmel nézik, a előző vezetőségek ideje alatt elég sok támadás érte. Most lesz-e váltás azáltal, hogy magyar lett az aligazgató?

— Gheorghe Polhac igazgatóval nagyon jó a viszonyunk. Megbeszéltük, hogy nem akadályozzuk a visszaszolgáltatást. Amikor itt a hivatalos dokumentum, azonnal utasítjuk a körzeti erdészetet, adják vissza a jogosultnak az erdőt.

— Olyan panaszok is vannak, hogy az állami erdészet munkatársa nem száll ki a helyszínre, és évek óta nem írja alá a jegyzőkönyvet...

— A továbbiakban, ha bárkinek panasza lesz, forduljon hozzánk, és tenni fogunk róla , hogy a legrövidebb időn belül oldják meg az ügyet.

— Ezt érthetjük úgy, hogy rendet teremt az állami erdészet emberállományában?

— Nem egyedül teremtek rendet, hanem Polhac igazgatóval közösen.

— Tudjuk, hogy elődje, aki most az erdőállományért felel, tehát igen fontos beosztást tölt be, előzőleg sokszor keresztbe tett. Mostantól megváltozik a magatartása?

— Reméljük, hogy megváltozik.

— Sok a panasz arra, hogy a visszaszolgáltatott erdővel együtt nem adják a vadászházakat is, pedig arról törvény rendelkezik...

— A 247-es törvény alapján a megyei bizottság jóváhagyta, hogy a területtel együtt a vadászházakat is oda kell adni az igénylőnek. Viszont a törvény nem rendelkezik arról, hogy pénzért vagy ingyen kell átadni az építményeket. Azért támadták meg ezeket a határozatokat. Korábban, amikor állami erdők voltak, az erdészet jogosan építkezett. Ezért nem tehetjük meg, hogy ingyen átengedjük, mert jöhet a pénzügyi hatóság, és számon kéri.

— Két éve nem sikerült senkinek ezt tisztáznia?

— Többször kérdezték Bukaresttől, de ott is azt mondják, egyelőre nem tiszta a jogszabály. Amíg nem írja a törvény tisztán, hogy ingyen kell odaadni, nem tehetjük. Pénzért át tudjuk adni. Van is rá példa. A veresvízi vadászházat eladtuk a terület tulajdonosának 600 millió régi lejért, ő beleegyezett, hogy megvásárolja.

— Egy időben téma volt az erdei utak megszerzése. A megyei tanács alelnöke, Vajda Lajos mondhatni hajtotta a polgármestereket, hogy igényeljék vissza az erdei utakat, mert következett a Sapard-programnak az erdei utak feljavítására szóló pályázati kiírása. Sokan hozzá is fogtak, ám Ionaşcu idejében az erdészet gáncsoskodott. Végül csak négyen tartottak ki, Bacon, Bardoc, Bölön és Illyefalva. Most hogy is állunk az erdei utak átadásával?

— Az állami erdészetnek valamikor 1267 kilométer útja volt. A 120-as törvény alapján ebből 466 kilométert átadtunk önkormányzatoknak. A további 800-ból nagyon szívesen visszaadnánk minél többet, de olyan is van, hogy hatan kérnek egy utat. A 247-es törvény alapján az erdőtulajdonosnak, legyen az bárki, át lehet adni, nem csak az önkormányzatoknak, mint ahogyan a 120-as törvény rendelkezett. Sok esetben az út két oldalán levő erdőtulajdonos nem tud megegyezni, kié is legyen. Konkrét példa erre a Katrosa felé vezető Pálpataki út, amelyet mind a kézdiszentkereszti önkormányzat, mind a Fagus közbirtokosság kér. Mindkettő ragaszkodik hozzá. Mi nagyon meg szeretnénk szabadulni tőle, mert csak a nyilvántartásunkban szerepel.

— Ha már ennyire meg akarnak szabadulni az utaktól, hogy van az, hogy az előző vezetőség foggal-körömmel ragaszkodott hozzájuk?

— Azt nem tudom, de a meglévő 800 kilométer útnak felét visszaadjuk, s ha még valaki jelentkezik, és hivatalos iratokkal olyan utat kér, ahol nincs erdőnk, szívesen átengedjük.

— Igen sok polgármester panaszolta azt is, hogy az erdeiútadót az állami erdészet bevasalta, s nem arányosan fordította vissza. Például Szitabodzának majdnem az összes erdei útját, 50 kilométert felújítottak nemrég, s vannak utak, melyekhez húsz éve nem nyúltak hozzá.

— Ez így van. De az útadó sem folyik be, s felsőbb rendelkezésre, ahol nem fizetnek, ott nem dolgozhatunk. Például a berecki erdészettel idén egyetlen cég kötött szerződést, de az sem fizetett. A kovásznai erdészet aránylag jól áll, de ott lehetőség szerint javították a utakat, Kommandón szintén. Hozzátenném, könnyű mondani, hogy nem csinálunk semmit, de ha nem fizetnek, nincs miből utat javítani.

— De ezentúl arányosan fogják leosztani a befolyó összegeket?

— Igen.

— A Mikes-erdők visszaszolgáltatását mind a zabolai, mind a gelencei helyi bizottság kedvezően véleményezte, a megyei testület jóváhagyta, ám az erdészet Dorel Vâlcu jogtanácsos révén megtámadta, sőt, büntetőjogi feljelentést is tett a polgármesterek ellen, mondván, az erdőket a harmincas években kisajátították. Az erdők a telekkönyvben Mikes Ármin nevén szerepelnek. Hogyan folytatódik az ügy?

— Vâlcuról annyit tudok mondani hogy nagyon sok ellenséget szerzett a Kovászna megyei állami erdészetnek. Ha jogos volt, ha nem, mindenre talált valami kifogást, és megtámadta. De visszatérve a Mikes-erdőkre: az ügy bonyolult. Az országos levéltárból előkerült egy 1932-ből származó számla, miszerint a román állam a magyar államnak kárpótlást fizetett közel 1500 hektár Mikes-erdőért.

— De itt több ezer hektárról van szó....

— Igen, a területet be kell azonosítani. Az állami erdészetnek kötelessége a hivatalos eljárást lefolytatni, amíg a jogosság nem tisztázódik teljesen. Meglátásom szerint nagyon hosszas folyamat előtt állunk, de a perek végén minden valószínűség szerint a család megkapja örökségét.