Bevándorlósors: rossz, még rosszabb

2011. március 5., szombat, Gazdaság

Viták övezik Ausztriában a munkaerőpiacra szabott bevándorlási rendszer kialakítását. Egy nemzetközi felmérés szerint a már az országban élő bevándorlóknak Ausztriában nehezebb a helyzetük, mint a legtöbb uniós országban.

Nagy-Britannia bevándorlópolitikája középmezőnyös a maga 57 pontjával

Egy törvénytervezet szerint az Európai Unión kívüli országokból érkező bevándorlókat júliustól szakképzettség, nyelvtudás és életkor szerint rangsorolják. Aki összegyűjti a megfelelő számú pontot, azt segítik a letelepedésben és a munkavállalásban. A többiek számára ellenben előírják, hogy még Ausztriába érkezésük előtt bizonyítsák alapfokú németnyelv-tudásukat.
Míg a képzett munkaerÅ‘t elÅ‘nyben részesítÅ‘ pontrendszert általában támogatás övezi, az ,,érkezés elÅ‘tti" németnyelv-vizsgáról viták folynak. A kormány szerint az előírás segítené az ausztriai beilleszkedést és munkavállalást, különösen a ,,patriarchális társadalmi környezetbÅ‘l" érkezÅ‘ nÅ‘k számára. A bírálók ellenben úgy látják, éppen az olyan migránsokat zárja ki az új rendszer, mint a vidéki Törökország lakói. A németnyelv-vizsga ellenzÅ‘i — köztük Michael Häupl bécsi polgármester, az egyik kormánypárt, a szociáldemokraták befolyásos politikusa — az országba érkezés utáni beilleszkedés jobb támogatását látják a járható útnak.
A British Council néhány napja Brüsszelben ismertetett felmérése szerint jelenleg az uniós átlag alatti és az élmezőnytől messze elmarad a bevándorlók helyzete Ausztriában. A migráns integrációpolitikai index (Mipex) névre keresztelt mutató alapján Ausztria a vizsgált 31 országból a 24. helyre került. Az első helyezett Svédországban az összpontszám (82) alapján kétszer olyan könnyű a bevándorlóknak letelepedniük és beilleszkedniük, mint az alpesi országban (42 pont), de az unió 27 tagállamának a pontszámánál (52) is húsz százalékkal gyengébb az osztrák eredmény. A 2004 óta kétévenként végzett felmérésben 148 tényezőt vesznek számításba. Az eredményeket olyan témakörökbe csoportosítják, mint a családegyesítés, az állampolgárság megszerzése, a munkavállalási esélyek és a hátrányos megkülönböztetés.
Habár a felmérés méltatja a kormány erÅ‘feszítéseit a munkaerÅ‘-piaci integráció javítása érdekében, ezeket többnyire eredménytelennek tartja. Az EU-n kívülrÅ‘l érkezÅ‘k továbbra is számos nehéz­séggel szembesülnek. Ha munkahelyet akarnak váltani, hosszas eljárással kell bizonyítaniuk, hogy nincs az állásra megfelelÅ‘ osztrák jelölt. A bevándorlók a diszkriminációtól is kevésbé védettek, mint a legtöbb országban, mert jogorvoslatot csak bírósági úton igényelhetnek. Az állampolgárság megszerzését a szigorú feltételek mellett az EU-ban legmagasabb eljárási díj — 200—700 euró — is megnehezíti. Ezen a téren az EU-átlag 44 pont, Ausztria eredménye 22 pont.
A 31 ország közül az élen Svédország, utána Portugália (79 pont) és Kanada (72), a rangsor végén Szlovákia (36), Cip­rus (35) és Lettország (31) áll. Magyar­ország és Románia egyaránt 45 pontot kapott a felmérésben, ezzel három hellyel elÅ‘zi meg Ausztriát.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2011-03-05: Nemzet-nemzetiség - Tófalvi Zoltán:

Kiterjesztik a szervezkedést (Az '56-os forradalom Háromszéken)

Szoboszlay Aladár római katolikus plébános magyar―román konföderációs tervezete ― amelyhez később csatlakozna Ausztria ― az 1950-es évek közepétől kidolgozott, a több évszázados magyar―román konfliktus, azaz az "erdélyi kérdés" megoldását célzó négy terv közül sorrendben az első. A következő terv az 1958. december 2-án ugyancsak kivégzett Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkész kantonális elképzelése volt, amely szerint a nyelvi határok nem esnek egybe a kanton határaival, hiszen a romániai magyar kantonnak a regáti magyar éppen úgy tagja, mint a székelyföldi tömbmagyarság. A harmadik tervezet a dr. Dobai István nevével fémjelzett ENSZ-memorandum, amelynek értelmében az erdélyi magyarság jogsérelmeit az ENSZ-ben tárgyalt "magyar kérdés" függelékeként vitassák meg a világszervezetben. A negyedik terv Fodor Pál csíkszeredai vasút-, hídépítő mérnök román―magyar lakosságtervezete. Kiszámolta, hogy a lakosságcsere nyolc évig tartana, és körülbelül hány vasúti szerelvényre lenne szükség.
2011-03-05: Gazdaság - :

Portugália megroggyanhat

Nagy valószínűséggel márciusban vagy áprilisban Portugália pénzügyi mentÅ‘csomagra szorul. A brüsszeli várakozások szerint akár két héten belül pénzügyi segítséget kérhet Portugália, a dél-európai országnak ugyanis jelentÅ‘s kölcsönök törlesztését kell elkezdenie — írja a Wall Street Journal.