Az észak-boszniai Visegradon, Andric regényének helyszínén ültek össze nemrégen Szerbia és Bosznia-Hercegovina kulturális vezetői, hogy előkészítsék a közelgő kettős Andric-évfordulót, idén lesz ugyanis ötven éve, hogy az író megkapta a Nobel-díjat, és 2012-ben ünneplik születésének 120. évfordulóját. A találkozón részt vett Emir Kusturica világhírű szerb filmrendező is, aki már korábban bejelentette: filmet készítene Andric Híd a Drinán című regényéből. Kusturica üdvözölte Milorad Dodiknak, a Boszniai Szerb Köz­társa­ság elnökének elképzelését, hogy építsenek fehér kőből települést a ma is álló öreg híd közelében, a Drina folyó partjára Kamen­grad néven.
Kamengrad — amely ötven házból állna kis üzletekkel, mozival, színházzal, sportpályával és egy újabb híddal a Drinán, hogy kíméljék a több mint négyszáz éves régi átkelőt — a rendező szándéka szerint a filmnek is forgatási helyszínéül szolgálhatna. Ha­talmas projektről van szó, amellyel nemcsak emlékművet állítanának Andricnak, de egy új izgalmas turisztikai célpontot is létrehoznának. Egyelőre azonban még kérdéses, hogy ki és miből finanszírozza mindezt.
Ivo Andric (1892—1975) Híd a Drinán (Na Drini cuprija) című Nobel-díjas regényének főszereplője a híd, amely Visegradnál ível át a folyón. Az író Visegradon nőtt fel anyai ági rokonainál, a házból rálátott a török kori hídra, és gyermekkorában sok mesét hallott a helyiektől az átkelő történetéről. A hidat Szokolovics Mehmed nagyvezír megrendelésére egy olasz mester építette 1571 és 1577 között. A híd a maradandóság, egyben a műalkotás jelképe Andricnál, a regényben az ember küzdelmét ábrázolja az elemi és történelmi csapásokkal szemben. Négy évszázadot átfogó krónikájában filmszerűen peregnek az események. Mehmed pasa hídja körül úgy változnak a nemzedékek, emberi törekvések, a gondolkodásmód, ahogy alatta a folyó áramlik.