Magyarellenes feliratok Temerinben
Február utolsó napjaiban újabb magyarellenes feliratok jelentek meg a szerbiai Temerinben — tudatta közleményében a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. A Halál a magyarokra feliratokat a helyi sportklub futballpályájának téglafalára festették ismeretlenek.
Egy másik sportlétesítmény épületére az Ölj, gyilkolj, hogy ne legyen magyar szlogent festették fel. Mindkét uszító feliratról fénykép készült, amit eljuttattak az illetékes községi felügyelőhöz. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt körzeti szervezete erélyesen elítéli a soviniszta provokáció legújabb megnyilvánulási formáit, és a tettesek kézre kerítését és példás megbüntetését követeli a rendőrségtől.
Módosították a médiatörvényt
Megszavazta a magyar Országgyűlés azokat a médiatörvényre vonatkozó módosító javaslatokat, amelyeket a kormány terjesztett elő. A változtatást a kabinet azután kezdeményezte, hogy megállapodott a jogszabályokat több ponton kifogásoló Európai Bizottsággal. A parlament 258 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 38 tartózkodással hagyta jóvá a novemberben elfogadott médiaalkotmány és a decemberben megszavazott médiatörvény módosítását. Igennel szavaztak a kormánypárti képviselők, nemmel az MSZP és az LMP politikusai, a Jobbik tartózkodott. A változtatás érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók szabályozását. A törvényjavaslat elfogadásával a parlament hatályon kívül helyezte a személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó, a médiaalkotmányban rögzített tilalmat.
Döntenek az alkotmány szövegéről
Csütörtöki ülésén dönt a Fidesz—KDNP képviselőcsoportja az alaptörvény szövegéről, amelyet a két frakcióvezető jövő hétfőn, március 14-én terjeszt az Országgyűlés elé. A javaslatot várhatóan mind a 263 kormánypárti képviselő aláírja majd. Hétfő délelőtt a Fidesz—KDNP frakcióülésén az alkotmányozás volt a fő téma, a zárt tanácskozáson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Szájer József, a Fidesz—KDNP alkotmányszövegező bizottságának elnöke és Salamon László, a testület kereszténydemokrata tagja is. Lázár János frakcióvezető hangsúlyozta: javaslatuk benyújtásával nem zárul le a szövegpontosítás lehetősége, hiszen a nemzeti konzultáció keretében visszaérkező válaszlevelek alapján még lehetnek módosítások. Az új alkotmány parlamenti zárószavazása várhatóan április 18-án lesz.
Légtérzár Líbia felett
Párizs és az Arab Liga is támogatja a légtárzárat Líbia felett, ezzel meg lehetne akadályozni, hogy a líbiai haderő repülőgépei a lázadók fegyvereseit, illetve az ellenzék által ellenőrzött településeket bombázzák. A líbiai ellenzék hetek óta szorgalmazza egy repüléstilalmi övezet kialakítását, bíznak abban, hogy a légtérzárral megszűnhetnek a bombázások, amelyeket Moammer Kadhafi vezető légiereje indított a napokban. A támadások tegnap folytatódtak, a fontos olajkikötő, a Tripolitól mintegy 600 kilométerre keletre lévő Rász-el-Unúf egyik külvárosára egy repülőgép két rakétát lőtt ki, de a támadásban senki sem sebesült meg. Egy nappal korábban Kadhafi erői helikopterekkel, tüzérséggel és rakétákkal támadták a városban a felkelőket. A NATO mérlegeli a Líbia elleni katonai lépéseket — jelentette ki tegnap Washingtonban Barack Obama amerikai elnök, miután hivatalában fogadta Julia Gillard ausztrál miniszterelnök asszonyt. Az elnök megismételte, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető híveinek felelniük kell majd az általuk elkövetett erőszakcselekményekért. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára egyébként tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta: a szervezet csak az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott felhatalmazás alapján avatkozna be Líbiában.
Új kormány Egyiptomban
Letette a hivatali esküt az új egyiptomi kormány tegnap. Eszám Saraf, az országot irányító katonai tanács által kormányalakítással megbízott miniszterelnök hat miniszteri poszton hajtott végre személycserét, köztük a kulcsfontosságú külügyi, belügyi és igazságügyi tárca élén. Sarafot múlt héten csütörtökön kérték fel kormányalakításra. Elődje, Ahmed Safik hiába alakította át a kormányt és ígért demokratikus reformokat, a Hoszni Mubarak államfőt megbuktató ellenzéki erők soha nem fogadták el, mert a régi rezsim emberének tartják.