Tegnap a parlament előtt vállalt felelősséget az új munkatörvénykönyvért a kormány. A tervezetet Emil Boc miniszterelnök ismertette, a honatyák támogatását kérve a jogszabályra.
Az ellenzéki képviselők nem vettek részt az ülésen, tiltakozva az ellen, hogy a hatalom ismét a törvényhozó testület megkerülésével kívánja elfogadni a tervezetet. Ugyanakkor bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, melyről jövő szerdán szavaznak a két ház együttes ülésén.
Beszédében a miniszterelnök leszögezte: az új munkatörvénykönyv biztosítja a munkaerőpiac rugalmasságát, visszaszorítja a feketemunkát, és növeli az állam bevételeit, hiszen lehetőséget teremt a munkaszerződések számának növekedésére. Boc hangsúlyozta: alaptalan a szakszervezetek bírálata, mely szerint rabszolgasorba taszítanák a dolgozókat, szerinte a becsületes munkából élők számára az új jogszabály is védelmet biztosít.
Hétfő esti rendkívüli ülésén egyébként a kormány összesen nyolc módosító javaslatot fogadott el a kormányoldal honatyái által beterjesztett 144 szövegmódosításból. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden kijelentette: a munkatörvénykönyv jelenlegi változata nem a legjobb a szövetségnek, ,,de elfogadható", és az általa vezetett szervezet támogatja. A jelenlegi szabályozás szerint a tömeges elbocsátások esetén a régi alkalmazottak elsőbbséget élveztek az újraalkalmazáskor, a Demokrata-Liberális Párt eme előírást törölni kívánta, az RMDSZ álláspontja szerint azonban e szabályozásnak helye van a törvényben, hiszen ezáltal — az esetleges idegen, olcsóbb munkaerő alkalmazásának perspektíváját tekintve — kivédhető egyes régiók, mint például a Székelyföld etnikai arányainak megváltoztatása — magyarázta a szövetségi elnök. A munkáltatónak okozott károk esetében a kormány szándéka az volt, hogy a munkavállaló anyagi felelősségét a konkrét anyagi káron túl kiterjessze az erkölcsire is. Az RMDSZ javaslatára ezt a rendelkezést törölték, a megegyezés alapján történő kármegtérítés legfeljebb öt bruttó minimálbér szintjéig terjedhet — számolt be Kelemen Hunor. Emil Boc miniszterelnök azt is elmondta: az alkalmazottak felmondási idejét az Európai Bizottság javaslatára hosszabbították meg: ez 15 nap helyett 20 nap lesz a végrehajtói munkakörben, 30 helyett 45 nap a vezetői tisztségben dolgozók számára.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Liberális Párt és Konzervatív Párt Boc-törvénykönyv: kis fizetések, nagy munkanélküliség, csődbe ment cégek címmel nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány felelősségvállalása után. A dokumentumot a Szociál-Liberális Szövetség 210 honatyája látta el kézjegyével. Az ellenzékiek szerint az új jogszabály súlyosan sérti a munkáltatók és az alkalmazottak érdekeit, instabilitást okoz a munkaerőpiacon. A házbizottságok döntése értelmében az indítványt ma olvassák fel, és jövő szerdán tartják a bizalmi szavazást. Az indítvány megszavazása esetén a kormány megbukik. Erre azonban a jelenlegi állás szerint sok esély nem mutatkozik, ezt maguk a kezdeményezők is beismerik. A kormánypártok máris jelezték: a voks során előreláthatólag a teremben lesznek, hogy biztosítsák a kvórumot, de nem szavaznak.
