Ha van az arab világon trópusi lázként átsöprő forradalmaknak valami közös vonásuk, az az internet használata.
Ez jól mutatja, hogy a fejlődést nem lehet leállítani, az arab országokban is felnőtt egy új nemzedék, melynek az ,,anyanyelve" a világhálón alakult ki, és a lehető legtermészetesebb módon használják is, nem véletlen, hogy az ellenállók a híveik toborzását és a tüntetések szervezését, Tunéziától és Egyiptomtól kezdve Líbiáig mindenki számára hozzáférhető közösségi portálokon hirdették meg, a tébolyba kergetve a mohamedán államokban évtizedek óta uralkodó diktátorokat, akik rádöbbentek, van valami, amit nem tudnak éber titkosszolgálataikkal sem ellenőrzés alatt tartani.
Olyan élmény lehetett ez a zsarnokoknak, mint a szovjet csúcsvezetésnek Csernobil, amikor a megdöbbent politrukoknak Szaharov professzor elmagyarázta, hogy a csernobili esetet egyszerűen már nem lehet titokban tartani, lehazudni, semmissé tenni, még a központi bizottság határozataival sem, ugyanis az aktív zónában a robbanás után már megindult a bomlás, és a növekedő radioaktivitás mértékét mindenütt a világon mérik az erre szakosodott állomások... A szovjet kommunista párt agg korifeusai a bolsevizmus hetvenedik évtizedében szembesültek először azzal, hogy van valami, amit még ők sem tarthatnak ellenőrzésük alatt. Sokak szerint a kommunista világbirodalom gyors szétesésének pontosan ez volt az egyik oka.
Az arab világ diktatúrái sem tudnak mit kezdeni az internet közösségi portáljain szerveződő forradalommal, az más kérdés, hogy nem tudni, mi jön a diktatúrák után, s láthatjuk, ha Egyiptomban vagy Tunéziában a zsarnokok meg is buktak, a legteljesebb válság körvonalazódik, míg Líbiában a haza jótevője, Kadhafi ezredes és néger zsoldosai egyelőre még keményen tartják magukat. Az ENSZ pedig régi szép szokása szerint még vacillál, beavatkozzanak-e vagy ne, pedig a halottak száma már több ezerre tehető, az elszánt ezredes tankokkal, repülőkkel löveti a lázadókat. Hogy a világ ezekről az incidensekről, vérengzésekről egyáltalán értesülhet — hiszen a sajtó, a hírtelevíziók munkatársait kitiltották —, szintén a világhálón közzétett fotóknak, felvételeknek köszönhető. Ma már mobiltelefonokkal is lehet fotózni, filmezni, s ezt az elszánt líbiai polgárok meg is teszik, hogy a világ tudomást szerezhessen arról, mi is folyik jelenleg Kadhafi ezredes mintaállamában.
De az interneten kezdődő forradalmi láz nem csillapodik, s máris túlterjedt az arab világ határain, az elmúlt héten kiderült, hogy Kínában, a jóléti kommunista államban is vannak elszánt ellenzékiek, akik szintén az internet közösségi portáljain kezdtek szerveződni, élesen bírálva a rendszert, amely azonnal vaskézzel csapott le rájuk. De mindez nem tántorítja el a kínai ellenzéket, az elhurcoltak helyett mások jönnek, ha valami beindul, nehéz megállítani.
