Félelem hajtja a cukor árát

2011. március 12., szombat, Kitekintő

Fél év alatt majdnem másfélszeresére emelkedett a cukor ára. Szakértők szerint az áremelkedés egyik fő mozgatója a félelem: mivel a cukor nehezen helyettesíthető, már a hiány legkisebb jelére is idegesen reagál a piac.

Minden korábbinál magasabb, 4,50—5,60 lej közötti, azaz 1—1,30 euró fölötti áron lehetett tegnap cukrot vásárolni Sep­siszentgyörgyön, akár­csak a magyarországi boltok többségében. A szomszédos országokban ugyan­akkor 0,75 eurónak megfelelő áron is kristálycukorhoz lehetett jutni. Az 2009 januárja óta tapasztalható, egyre súlyosbodó jelenség nyomán több százezer tonna cukorral árasztaná el az Európai Unió az európai piacot, hogy lefelé nyomja az árat.
Az áremelkedés oka, hogy a világ két legnagyobb cukortermelő országában — Brazíliában és Indiában — rossz volt a termés, másrészt emelkedik az olaj ára, és ezért Brazíliában a cukornádból több bioetanolt gyártanak. Felfelé hajtja a cukor árát az is, hogy a kereskedők az elmúlt években nem akartak hosszú távú szerződést kötni, ezért piaci áron vásároltak cukrot. A kereslet legnagyobb részét az elmúlt években importcukorral szolgálták ki, az árakat így alapvetően az import határozza meg.
Másik összetevője a cukor világpiaci ára emelkedésének a spekuláció. Spekulálni sokféleképpen lehet, például úgy, hogy a termelő visszatartja a cukorkészletét, arra várva, hogy szűkösebb legyen a kínálat, és így felhajtsa az árakat. A szereplők többnyire nem valós hiányt érzékeltek az uniós piacon: attól féltek, hogy a tavalyi rossz termés miatt őszre kifogynak a cukorkészletek. So­kak szerint inkább pszichés hiányról beszélhetünk, nem valósról. Az Európai Unió átlagos összfogyasztását elvileg ki lehet elégíteni a készletekből, de néhány régióban előfordulhat hiány.
A világ éves fogyasztása 150—160 millió tonna nyerscukor, amelynek nagyjából 90—95 százaléka a finomított kristálycukor. A világ legnagyobb cukortermelője Brazília, a második legnagyobb India. Ez utóbbi egyben a legnagyobb cukorfogyasztó is. A világ összes cukormennyiségének körülbelül nyolcvan százalékát cukornádból nyerik, a maradék húsz százalékot pedig cukorrépából. Ha a cukornádból nem gyártanának bioetanolt is, a világ teljes cukorszükséglete fedezhető lenne cukornádból. A globális cukorkereslet évente nagyjából 1,2—2,5 százalékkal növekszik, a kínálat ezt nagyjából követi, bár néha elmarad ettől.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2011-03-12: Kitekintő - :

Több száz halott a földrengés sújtotta Japánban

Akár ezer áldozata is lehet annak a példátlan erősségű földrengésnek, amely tegnap sújtotta Japánt. A korábban soha nem mért erősségű, 8,9-es földrengés nyomán a hatóságok tíz méter magas hullámra vonatkozó cunamiriadót rendeltek el, a hullámok végül hétméteres magasságot értek el.
2011-03-12: Kitekintő - :

Orosz dollármilliárdosok

New Yorkot is maga mögé utasította Moszkva a városban élő dollármilliárdosok száma tekintetében. Az orosz fővárosban 78, New Yorkban 58 gazdag él, s a moszkvai milliárdosok összes vagyona együttesen 375 milliárd dollár, ami az összes orosz milliárdos vagyonának 87, az európai gazdagokénak pedig 29 százalékát teszi ki.