A központi erdélyi ünnepségnek a várkert adott otthont, ahol a résztvevőket Rá­duly Róbert csíkszeredai polgármester köszöntötte. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes beszédében fontosnak nevezte, hogy hitet és erőt merítsünk őseink példájából, levonjuk a történelmünkben rejlő tanulságokat. "Ma is legfőbb feladatunk a nem­zet megmaradásának szolgálata és az ehhez szükséges társadalmi átalakulás, országépítés — emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes. — 1848 nagy tanítása, hogy le­het ugyan számtalan véleménykülönbség, lehetnek személyes ütközések, lehetnek különböző felfogások, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet kü­lönbség köztünk." Semjén utalt az állampol­gár­sági eskütételek megkezdésére, amely ré­vén szerinte megnyílt a lehetősége annak, hogy nemzettársakból polgártársak lehessünk.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális miniszter kifejtette: az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak pedig ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején. Felhívta a figyelmet: ma már természetes, hogy Székelyföldön szabadon lehet ünnepelni március 15-ét, de huszonegy évvel ezelőtt ez egyáltalán nem volt természetes. Szerinte a magyarságnak folytatnia kell harcát az autonómiáért, mégpedig nem valaki ellen, hanem saját jövője érdekében. "Nem a vesztesek, hanem a győztesek útját akarjuk választani, hogy mi magunk mondhassuk meg, milyen legyen a jövő" — mondta az RMDSZ elnöke.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a márciusi ifjak forradalmi kiáltványának 12. pontját idézte, amely uniót hirdetett Erdéllyel. "Négy évvel ezelőtt az európai parlamenti választások alkalmával, Erdély európai uniós csatlakozása nyomán a magyarság ismét zászlajára tűzte az uniót Erdéllyel. Igazi 21. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően megvalósulóban a magyar unió az Európai Unióban" — fogalmazott a szónok.