Jana Demjanovicová tegnapi tájékoztatása szerint az egyik diákot azonosítás után engedték el, mert a rendőrség az ő ruházatát végül is rendben találta. A másik két fiatalembert azonban kihallgatták, és az alapvető emberi jogok elnyomását szorgalmazó csoportok népszerűsítése és támogatása miatt szabadlábon eljárást indítottak ellenük. A hatályos szlovák törvények szerint ezért a két fiatalembert hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti.
Egy miskolci középiskola — az MTI értesülései szerint a Kós Károly Szakközépiskola — diákjai kiránduláson vettek részt Szlovákiában, elmentek a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetője, Es­terházy János mellszobrának avatására is a Csáky—Des­sewffy-palota udvarára, amely a kassai Major család tulajdonában van. Az avatást követően Kassa Fő utcáján igazoltatta a rendőrség a középiskola három tanulóját, miután olyan ruházatot viseltek, amelyen a rendőrök feltételezése szerint szélsőséges jobboldali szervezet jelképei voltak.
A kassai Esterházy János-emlékünnepséget egyébként szlovák szélsőségesek egy csoportja szlovák zászlót lobogtatva bekiabálással és énekléssel zavarta meg. Peter Kalmus kassai képzőművész megpróbálta toalettpapírba cso­magolni a mellszobrot, amit a résztvevők megakadályoztak. Kalmus a dulakodás közben a földre esett, de semmi baja nem történt.
A kassai Esterházy-mellszobor felállítása ellen a Szlo­vák Nemzeti Párt (SNS) ismételten tiltakozott, míg Richard Rasi, a város főpolgármestere egyet nem értését fejezte ki.
A Szlovák Tudományos Aka­démia Történeti Inté­ze­tének hivatalos állásfoglalása szerint nem felel meg a valóságnak, hogy Es­terházy János bosszú áldozatául esett, és a háború utáni elítélése törvénytelen volt. ,,Esterházy mint kisebbségi politikus az I. Cseh­szlovák Köztársaság idején tartósan a csehszlovák állam és annak demokratikus berendezkedése szétverésén mun­kálkodott. E cél érdekében nemcsak a budapesti kor­mánnyal, de a náci németekkel is hírszerzői együttműködést folytatott" — áll a dokumentumban.