A két elnök találkozójáról Schmitt Pál és Christian Wulff közös sajtóértekezleten számolt be. Németország örül annak, hogy Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét — fogalmazott Wulff, aki országa támogatását ígérte az elnökségi tevékenységhez. A német államfő hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát. Egy kérdésre válaszolva Christian Wulff utalt arra, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság észrevételeinek eleget téve módosította a médiatörvényt. Fontosnak nevezte, hogy a törvény miként valósul meg a gyakorlatban, amit — mint hozzáfűzte — szoros figyelemmel kell kísérni. A sajtószabadságot alapvető értékként említette, emlékeztetve arra, hogy Magyarország mindig is ezen értékek mellett kötelezte el magát. Schmitt Pál úgy értékelte, hogy Magyarország számára a Németországhoz fűződő viszony fontos történelmi kapcsolat. Az MTI kérdésére a magyar köztársasági elnök kifejtette: bízik abban, hogy látogatása hozzájárul az elmúlt időszakban elsősorban a német sajtó által sugallt Magyarország-kép megváltoztatásához. Ennek kapcsán kiemelte: a német politikai vezetők a magyar államfőtől hallhatták azt, hogy Magyarországon nincs veszélyben a sajtószabadság, a demokráciát nem fenyegeti veszély, és az előkészületben lévő alkotmány nem egy párt alkotmánya lesz, hanem széles körű konzultáción alapul, amit hosszú előkészítés előzött meg.

Párizs Csernobilt emleget
A francia kormány úgy ítéli meg, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén a csernobilinál is nagyobb hatása lehet a japán atombalesetnek — mondta a tegnapi kormányülés után a szóvivő. Francois Baroin tájékoztatása szerint a környezetvédelmi miniszter beszámolt azokról a nehézségekről, amelyekkel a japán illetékesek szembesülnek a fukusimai reaktormag lehűtése során, s a felvázolt forgatókönyvek között a legrosszabbról is beszélt, amely természetesen nagyobb hatással jár, mint a csernobili katasztrófa. A francia atomerőművekkel kapcsolatosan Nicolas Sarkozy államfő jelezte: a japán baleset tanulságait levonva az ország mind a 19 atomerőművében működő 58 reaktort ellenőrzik a következő hónapokban. Ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Franciaország politikája a nukleáris energiát illetően helytálló, s kizárta annak a lehetőségét, hogy a Zöldek kezdeményezésére népszavazást tartsanak az atomerőművek bezárásáról.

Lebontatnák a vereckei emlékművet
A vereckei magyar honfoglalási emlékmű lebontását követelő viszontkeresetet nyújtott be az illetékes kárpátaljai bírósághoz Oleg Kucin, a szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezetének vezetője, a honfoglalási emlékjel 2011. február 19-i felgyújtásának egyik gyanúsítottja — írta a Kijevben megjelenő Ukrajina Moloda napilap. A nacionalista szellemiségű újságnak adott interjúban Kucin elmondta, hogy keresetében az emlékmű lebontásának elrendelését követeli a bíróságtól. A Szvoboda továbbra is úgy értékeli, hogy ,,a magyar birodalmi jelkép léte a Vereckei-hágónak azon a helyén, ahol 1939-ben tömegesen végeztek ki ukrán fegyveres ellenállókat, a társadalom nyílt megvetése, az ukrán nemzet iránti határtalan cinizmus és pimaszság megnyilvánulása" — tette hozzá.

Alkotmányellenes volt a lengyelországi hadiállapot
Alkotmányellenes volt a hadiállapot bevezetése Lengyel­országban 1981-ben — mondta ki tegnap a lengyel alkotmánybíróság. Az ítélet megnyitja az utat a hadiállapot idején hozott bírói ítéletek megfellebbezése előtt. Újratárgyalhatók lesznek az olyan állítólagos bűncselekmények, mint a munkahelytől való távolmaradásban megtestesülő dezertálás, a kijárási tilalom be nem tartása, vagy a bejegyzett lakóhely engedély nélküli elhagyása. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének adatai szerint mintegy 170 000 embert ítéltek el a hadiállapot idején hatályos jog alapján.