A Lezáról írja az újságíró, hogy: "többen kiléptek belőle", és ez a megfogalmazás helyes, szemben Dénes László vállalkozó jelenlegi elnök megfogalmazásával, aki azt mondta: "néhány személyt, akivel nem értettem egyet, elutasítottam". Elutasítani akkor lehet valakit egy egyesületből, ha a tagok tanácsa így dönt fele plusz egy arányban; Dénes esetleg elutasítási indítványt tehetett volna, ha igazán minden olyan helyesen és jól működött volna, mint egy kft.-nél. Ugyan Dénes László önkényesen kijelentette, hogy bizonyos személyeknek nincs mit keresniük az egyesületben, mert bujtogatnak, de az véleményünk szerint nem bujtogatás volt, hanem csupán az egyesületen belüli ügyeket akartuk tisztázni.
2010. május 1. után robbant ki a vita, ugyanis majálist szerveztünk azzal a céllal, hogy az egyesület anyagi helyzetén valamicskét javítsunk. Összepótoltuk a pénzt a mulatsághoz szükséges dolgok megvásárlásához, napokon keresztül dolgoztunk, hogy minden rendben menjen, és jó legyen, a jövedelem pedig 13 lej volt, miután mindent kifizettünk, bár a mulatságon sokan vettek részt, és még a Leza tagjainak többsége is megvásárolta a flekkent meg a sört, noha úgy egyeztünk meg, hogy mindenki kap egy ingyenadagot. A vitát az alacsony jövedelem és a sok befektetett munka robbantotta ki, hiszen az eladás függvényében több bevételre számítottunk, és így is lett volna, ha Dénes László a vállalkozását össze nem keveri az egyesülettel. Az összeadott pénzeken bevásárolt az üzlete nevére, és a saját üzletének százalékait rátette a vásárolt árura, úgy adta tovább az egyesületnek. Amikor elszámolást kértünk, először nem jött el, majd pár nap múlva üzlete számláit lobogtatva jelent meg, és önkényesen el akart tanácsolni embereket az egyesületből, holott mi mindnyájan készültünk lemondani tagságunkról, csak az elszámolást is akartuk látni. Az nem elszámolás volt, hanem személyes támadás a védekezés jegyében Dénes László részéről azokkal szemben, akik az igazságot kerestük. Azt hangoztatta, hogy az egyesület az övé, mert az ő utánajárása nélkül nem lett volna belőle semmi — de a mi befektetett pénzünk nélkül sem. Ekkor adtuk be felmondásunkat: a tizennyolc tag közül hatan, köztük az elnök is. Ha jobban megvizsgáljuk a dolgokat, akár mi, a kilépett tagok "utasíthattuk" volna el az akkori alelnököt és családját az egyesületből, hiszen a cél, amiért az egyesület alakult — a faluközösségért tenni, valamint a zalamerenyei testvértelepüléssel ápolni a kapcsolatot —, Dénes László egyszemélyes vállalkozásába ment át.
Ami a kft.-szerű ügyvitelt illeti: pontos pénzügyi elszámolásról szó sem volt az egyesületben, mert a megalakulást követően soha nem tartottunk hivatalosan összehívott gyűlést, a beszedett tagdíjakról soha senki nem kapott egyetlen nyugtát sem, de a bérbe kapott terem felújítási költségeibe összepótolt összegekről sem, miként a merenyeiek fogadására költött összegekről sem. A Leza fogadta a magyarországiakat, és büszke erre, csak arról feledkezik meg az elnök, hogy sok kilépett tag pénze is ott volt abban az összegben, amivel a magyar vendégeket kirándultatták és etették.
A testvérfaluból sajnos így lett néhány család testvérfaluja, és a faluközösség így maradt ki a testvérségből a Leza által. Máskor sem adtak sok pénzt a falunapok megszervezésére, de meg lehetett tartani, mert a falu akarta, és összeadta a szükséges anyagi fedezetet. Tavaly nem tartottunk falunapot, mert nem lett volna belőle jövedelme annak a pár embernek, aki a Lezát alkotja.
Kérdezzük: mi jót lát a falu a Leza működéséből, hisz eredetileg a faluért hoztuk létre az egyesületet? Mit tudnak felmutatni? Talán az ajándékba adott székely kaput, melyről ország-világ úgy tudja, hogy a Leza készítette Zalamerenyének, de az igazság az, hogy a helyi tanács pénzén, vagy mondjuk inkább, hogy a falu erdeje révén épült? Vagy a felújított terem: ki adott hozzá munkát és pénzt? Mi, a kilépett tagok és a helyi tanács is, de ezt is a Leza készítette el, de csak Dénes László vállalkozónak és a megmaradt tagoknak van joguk bemenni oda és használni, másnak semmi köze hozzá. Hol marad a falu, akit az egyesület szolgál?
Az elképzelés szép volt, ami életre hívta ezt az egyesületet, a kezdetekben észlelt összetartás és a kitűzött cél is gyönyörű, csak az önös érdek rossz vágányra vitte. Mi is sajnáljuk, hogy nem lehetett együttműködni, mert egy kft. beleszólt a dolgokba, és a hatalomvágy szétzúzta az álmokat.
Utoljára nyilatkoztunk a Lezáról mi, kilépett tagok, és kérjük, a jövőben ne emlegessék nevünket az egyesülettel kapcsolatban, bár van részünk benne: a befizetett pénzünk és a befektetett munkánk.
Győrbíró Gyárfás, Győrbíró Tünde, Hatházi Károly, Hatházi Márta, Hatházi Enikő, Incze Hunor, Incze Ágota, Mátyás Katalin, Szabó Ferenc Dániel