HatárhelyzetekAz anyanyelv hatalma...

2011. március 23., szerda, Közélet

Az árkosi szerkesztőségi találkozón egy középiskolás, vegyes házasságból származó fiatal magabiztosan és meggyőződéssel kijelentette, majd többször megismételte, hogy szülei őt azért irányították román tannyelvű líceumba — édesanyja román —, mert ez az iskola "jobb", mint a magyarok.

Ezt megelőzően ugyancsak a Háromszékben jelent meg a Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő asszonytól származó hír, miszerint a román tannyelvű iskolák diákjainak egyharmada magyar vagy vegyes házasságból származik.
A jelenség a kisebbségi léthelyzetben levő szülők és gyermekeik esetében általánosítható, és jog szerint meg erkölcsi szempontból is kinek-kinek joga, hogy olyan tannyelvű tanodába irányítsa gyermekét, amilyenbe óhajtja, abban az esetben, ha van választék és kínálat.
Az árkosi hozzászólásra visszatérve nem az a gond tehát, hogy a fiatal, illetve szülei milyen iskolát választottak, hanem az indoklás: a román líceumokban az oktatási színvonal magasabb, mint a "híres" magyar tanodákban.
Ez a meggyőződéses állítás egyszerűen nem igaz. Cáfolták is a jelen levő felnőttek, mert nemcsak a múltban, hanem a jelenben is kiváló képességű és felkészültségű fiatalok bizonyultak alkalmasnak arra, hogy Észak-Amerikában vagy Nyugat-Európában jeles iskolákban folytassák tanulmányaikat, vagy a világ legjobb egyetemein szerezzenek doktori képesítést.
A Székely Mikó Kollégiumban — az "átkosban" 1. számú Matematika—Fizika Líceumban — volt olyan magyar osztály, amelynek tanulói közül két-három kivételével az akkori magyarellenes légkörben is bejutottak egyetemekre és főiskolákra, és ott jelesen bizonyítottak. Ilyen vonatkozásban az országos tantárgyversenyek eredményei is beszédesek.
A félrevezetően hamis állítások — a román tannyelvű iskolák "jobbak" — azért is terjedhetnek, mert igen hadilábon állunk a tömegtájékoztatással, a csak a bajokat és hibákat kereső "csőlátás" eltereli a figyelmet arról, hogy anyanyelven tanító iskoláink igenis képesek a legmagasabb tanulmányi szintekre is eljuttatni tanítványaikat, ha erre, nemzetiségére való tekintet nélkül, alkalmas és képes a tanuló.
A nemrég elfogadott tanügyi törvénynek a román nyelv sajátos programok és tankönyvek alapján történő tanítása, a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatása egyik alapeleme kell hogy legyen gyermekeink iskolai helytállásának, és a szülői-tanulói bizalmat kell erősítenie a magyar oktatási intézmények iránt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2011-03-23: Közélet - Fekete Réka:

A függetlenség ára (Húszéves a pedagógusszövetség)

A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy sikerült kiépíteni és máig egybetartani egy erős szakmai szervezetet — mondta lapunknak Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének leköszönő elnöke.
2011-03-23: Közélet - B. Kovács András:

Új egyetemi charták

Az új tanügyi törvény február 11-én lépett hatályba, és ezt követően hat hónap áll az érdekeltek, érintettek és illetékesek rendelkezésére, hogy megalkossák és jóváhagyják az új egyetemi chartákat.