Már a 2006—2007-es bajnokságban, talán még régebb is, viharfelhők gyülekeztek a csapat háza tája felett. A gyengélkedő játék, a folyamatos kullogás a rangsor hátsó részében, és még ki tudja, milyen okok nézőtábor nélkül hagyták a csapatot. Az is valószínű viszont, hogy a tévécsatornák bőségének zavarával küzdő, a mindennapi betevőért keményen megküzdő falusi ember már nem tart igényt a silány színvonalú focira.
Ennek következményeként egy hazai mérkőzésre tíz ember járt ki, a kiszállásokra pedig egy-két lelkes focibarát kísérte el a csapatot. És akkor még nem említettem az egyesület tagjainak és a játékosok egy részének a közömbösségét. Megtörténhetett tehát, hogy a csapat edző, pályagondnok és szertáros nélkül maradjon, a szállítás pedig kivitelezhetetlenné váljon.
Nem maradt más, mint fájó szívvel visszanézni a mikóújfalusi futballtörténelemre a kezdetektől napjainkig, s vigasztalni magunkat az újrakezdés reményével, sikerálmokat dédelgetve gyerekeink, fiataljaink dicsőségére, javára.
Kár volt, fiúk!
Nyáguly Vilmos polgármester
