Szavazati jogot nyerhetnek a határon túli magyarok az országgyűlési választásokon, ha felveszik az állampolgárságot — állandóan visszatér a téma a mai közéletben, bár az idevágó törvény megalkotása az év második felére tolódhat át, előbb az új alkotmánynak kell elkészülnie.
Az ígéret és a valószínűsített lehetőség azonban már most tervkovácsolásra serkenti az utódállamokba szakadt csoportokat, a választások közeledtével pedig alighanem az állampolgárság-igénylések újabb hullámát indíthatja el. Nem kicsi a tét, a kilencven éve idegen nemzetállamoknak kiszolgáltatott nemzetrészek ugyanis elérhetik a szavazati jog révén, hogy az anyaország védhatalomként lépjen fel mellettük. Az az állami jogvédelem, amit idáig hiányoltak, illetve aminek, ha részlegesen bár mégis megvolt, eddigi elégtelen voltát kínos évtizedeken át megtapasztalhatták, most kiegészülhet egy olyan eszközzel, mely minőségi javulást idézhet elő jogi helyzetükben. A rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt, többnyire autonómiakoncepciókba ötvözötten, kiforrtak ama új elképzelések is, melyek alkalmazásuk esetén emberi és közösségi emancipációjuk ügyén valóban nagyot lendíthetnek.
A szóban forgó szavazati jog gyakorlását illetően eddig csak amolyan előzetes elképzeléseket szellőztettek meg, a politikai pártok érthetően ódzkodnak a korai állásfoglalástól. Kövér László házelnök mindenesetre annyit azért mondott, hogy ő a pártok országos listáira szavazás helyett a határon túliak külön ,,speciális eljárás szerinti" jelöltállítását tartaná célszerűbbnek. E nemzetrészek tehát saját soraikból delegálhatnának képviselőket a magyar Országházba.
Az Országgyűlés kb. 200 fős lesz a most folyó viták szerint, ami azt jelenti, hogy a határon túli képviselők száma elérheti vagy meghaladhatja a tízet is, fontossága egy kétpólusú szerkezetben sem lesz jelentéktelen.
Ami a szóba jöhető erdélyi pártszereplőket illeti: alighanem a mai legitimitási civódás gyorsított feloldását fogja eredményezni, ha a jelöltállítás elérhető közelségbe kerül 2013-ban vagy 2014-ben. Az erdélyi pártoknak és szervezeteknek addig rendezniük kell viszonyukat, ha közös jelölteket kívánnak állítani, különben csak egymás ellenében indulhatnak. Nem kizárt, hogy a soron lévő romániai választások már jövőre mintával vagy tanulsággal szolgálnak egy lehetséges együttműködésre.
